Kiderült, nagy a baj Magyarországon is: itt a lista, amiről mindenkinek tudnia kell
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
Magyarországon több mint 2050 védett élőlény található, amelyből 273 fokozott védettséget élvez.
Két évvel ezelőtt fogadták el a Kunming–Montreal Globális Biológiai Sokféleség Keretrendszert, melynek végrehajtása most az elsődleges feladat.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megválasztja az év madarát.
Nagyon rossz állapotban vannak hazánk felszíni vizei, a helyzet kezeléséhez komplex megoldásra lenne szükség.
Több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota Magyarországon.
Idén 6331 szabadtéri tűzhöz riasztották a tűzoltókat országszerte, a leégett terület pedig 32 599 339 négyzetméter.
Magyarország területének mintegy 33 százaléka természetközeli állapotban maradt fent.
A védetté nyilvánítás célja a Duna-Tisza közén az Illancs jellegzetes, természeteshez közeli állapotban fennmaradt tájrészletének.
90 milliárd forint értékű természetvédelmi beruházás jött létre Magyarországon az elmúlt 12 évben.
Az elmúlt években nemcsak a kerecsensólymok, de a parlagi sarok, a kék vércsék és a túzokok állományai is megerősödtek hazánkban.
A zöld küllőt választották az év madarának.
Kiemelten fontos a természetünk megóvása!
Egy virágmezős szelfi másnak akár százezres kárt is okozhat, jelezte a kamara.
A nemzeti parkok területeit sorolták volna át.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.