Az élőhely-specifikus természetvédelmi kezelési infarstruktúra kialakítása a Tapolcai- és a Káli-medence nemzeti parki vagyonkezelésben lévő védett és NATURA2000 területén” elnevezésű projekt nem csupán a Balaton-felvidék élőhelyeinek védelmét szolgálja, hanem példát mutat arra is, hogyan lehet az őshonos állatfajták tartását, a természetközeli gazdálkodást és a modern technológiát ötvözni a természetvédelem szolgálatában. Az új infrastruktúra hosszú távon biztosítja a térség biológiai sokféleségének megőrzését
- emelte ki az államtitkár.
A korszerűsítés 1,21 milliárd forintból valósul meg, és három kiemelt természetmegőrzési területet érint: a Tapolcai-medencét, a Sásdi-rétet és a Fekete-hegyet. Ezeken a területeken összesen 822 hektáron - ebből 513,48 hektár Natura 2000 minősítésű - valósulnak meg élőhely-specifikus fejlesztések, amelyek célja az élőhelyek hosszú távú megőrzése, fejlesztése és a biológiai sokféleség védelme. A fejlesztés középpontjában a természetbarát gazdálkodás, a korszerű infrastruktúra kiépítése és az őshonos állatfajták tartási feltételeinek javítása áll. A projekt keretében jelentős eszközbeszerzés valósul meg: modern mezőgazdasági gépek - erőgépek, szárzúzók, kaszák, bálázók, boronák, gyeplazítók, pótkocsik - segítik majd a természetvédelmi munkát, továbbá az erdőgazdálkodási és természetvédelmi őrszolgálat is új, korszerű felszereléseket kap.
Az infrastruktúra-fejlesztés részeként a Kornyi-tavi majorban megtörténik az épületek felújítása, a tetőszerkezet cseréje, a kerítésrendszer megújítása, korszerű karám- és itatórendszerek, szervizműhely, riasztó- és kamerarendszer kiépítése, valamint a bevezető út rekonstrukciója. A Salföldi majorban a vízvezeték és kerítés felújítása, új fedett beálló építése, a karámrendszer cseréje, a juhszállás korszerűsítése, valamint a kapuk és környezetük felújítása javítja az állattartás feltételeit. Kisapáti határában a legelőtömb villanypásztor rendszerének és karámjainak újjáépítése, valamint a megközelítő út stabilizálása történik meg.
A projekt egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 200 őshonos állat - magyar szürke szarvasmarha, bivaly, juh, magyar tarka szarvasmarha - tartási körülményei javulnak, amelyek kulcsszerepet játszanak a természetközeli élőhelykezelésben. Az új gépparkkal és infrastruktúrával a gyepterületek természetvédelmi célú kezelése - legeltetés, kaszálás, inváziós fajok visszaszorítása - hatékonyabbá és kíméletesebbé válik, miközben csökken a környezetterhelés és a működési költség.
A projekt hatása évtizedekre meghatározza a térség természetvédelmi állapotát és a helyi közösségek életminőségét. A fejlesztés sikeréhez elengedhetetlen a helyi lakosság, önkormányzat, civil szervezetek együttműködése és támogatása. Ez a projekt nemcsak a természetvédelmi kezelés korszerűsítését, hanem a helyiek életlehetőségeinek javítását is szolgálja, miközben példát mutat arra, hogyan lehet a természetvédelmi szempontokat a legmodernebb eszközökkel és módszerekkel érvényesíteni
- zárta sorait az AM közleménye szerint Rácz András.