Károly Róbert király 700 éve ültette az első gesztenyefát Nagymaroson és hozott létre szelídgesztenyés arborétumot. A gesztenyések természetvédelmi, kultúrtörténeti, gazdasági jelentősége és a biodiverzitásban betöltött fontos szerepe azóta is vitathatatlan. A most induló kutatás célja a gesztenye elterjedésének, specifikus igényeinek, jelenlegi és potenciális élőhelyeinek, termesztésének, erdészeti, természetvédelmi, kulturális és ökológiai kapcsolatainak feltárása Magyarországon és Szlovákiában - derül ki a MATE sajtóközleményéből. 

A két ország szakembereinek együttműködése kölcsönösen olyan tudást ad hozzá a projekt megvalósításához, amellyel egyik partner sem rendelkezik önállóan. Így az erdészeti, kertészeti és tájépítész kutatók közös munkája két, önkormányzati és egyetemi kezelésben lévő mintaterület fejlesztéséhez járul hozzá. A határon átnyúló gesztenyestratégia kidolgozása tájtörténeti kutatáson, a regionális feltételek értékelésén, védelmi fejlesztési terv kidolgozásán, valamint a nemzetközi jó gyakorlatok és tapasztalatok gyűjtésén és elemzésén alapul. Magába foglalja a faj termőterületeinek ökológiai felmérését és értékelését, valamint a potenciális veszélyek azonosítását. 

A nagymarosi ősi gesztenyeligetek nem csak változatos és fajgazdag élőviláguk miatt jelentősek. Az őshonos és olasz fajták keveredése, a több generáción át tartó szelekció és a különböző szaporítási módszerek a nagymarosi állományokban nagy fajon belüli gazdagságot eredményeztek. A fajon belüli sokféleség megőrzése jó választ adhat az időjárásváltozás okozta kihívásokra, ellenállóbb fajták kiválasztására. A nem megújuló genetikai erőforrások jelentősége növekszik, és megőrzésük kiemelkedő fontosságú, melyet a génbanki gyűjtemény fejlesztésével biztosítanak. 

A MATE nagymarosi telephelye génbankként, kutatóhelyként és bemutatókertként is működik. A kutatók, szakemberek, helyi gazdálkodók, pihenni vágyók által is látogatható területen sétautak kialakításával biztosítják az oktatást, a bemutatást és a hatékonyabb kutatást. E célok megvalósítására tájrekonstrukciós tervet dolgoznak ki a szakemberek. 

A projekt során helyi műhelyfoglalkozásokat és ismeretterjesztő programokat szerveznek a gesztenyetermesztés népszerűsítésére. A műhelyfoglalkozások célja a szakmai szervezetek tudásátadása és közös tevékenységek kezdeményezése, míg az ismeretterjesztő programok a nagyközönséget, a civil szervezeteket és az oktatási intézményeket célozzák meg. 

A multifunkcionális gesztenyés helyreállítása a természetvédelmi, tájesztétikai és kulturális-történelmi értékek mellett további társadalmi és gazdasági előnyöket is nyújt, sokoldalú terményeivel, méhészeti potenciáljával, ehető növényeivel, vadgyümölcseivel és gombáival, gyógynövényeivel, erdészeti, mezőgazdasági és vadgazdálkodási szempontból is. A hozzáférhetővé tétellel modellterületként szolgál a gazdálkodók, kutatók és egyetemi hallgatók számára, valamint mintaként szolgál a magyarországi ősi gesztenyeerdőfoltok tájrekonstrukciójához.