Végzetes hiba a kertben: ezeket a növényeket soha ne ültesd el, csak kárt okoznak

Végzetes hiba a kertben: ezeket a növényeket soha ne ültesd el, csak kárt okoznak

Sokan nem is tudják, de nagyon sok inváziós, azaz káros hatású növényfaj van Magyarországon, ráadásul akadnak olyanok, amelyeket - valószínűleg erről nem tudván - még így is előszeretettel ültetnek az emberek dísznövényként. Ilyen például a selyemkóró is, ami az egyik legkellemetlenebb gyomnövény hazánkban, és elsősorban az ország középső és déli részén elterjedt és „népszerű”. Pedig egy rendkívül nehezen írtható, gyorsan terjedő, az állománya között élő növényeket megsemmisítő, mezőgazdasági, illetve természetvédelmi szempontból is rendkívül káros növényről van szó - tájékoztatta az Agrárszektort a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok

A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.

SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)

Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014/EU rendelet szerint az „idegenhonos inváziós faj” olyan faj, amelyről megállapítást nyert, hogy betelepítése vagy behurcolása, illetve terjedése veszélyezteti, vagy káros hatást gyakorol a biológiai sokféleségre és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra. Más megfogalmazás szerint az inváziós idegen fajok olyan nem őshonos fajok, amelyeknek elterjedési területe és populációmérete - a számukra megfelelő élőhelyeken - az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik - tudta meg az Agrárszektor a Nébih-től. Ezek a fajok rendkívül károsak, hiszen a természetes előfordulási területükön kívülre kerülve képesek megtelepedni, majd térhódításukkal a természetes életközösségek ökológiai egyensúlyát veszélyeztetik. Az inváziós fajok okozta kártétel sokrétű, ugyanis nem csak természetvédelmi, erdő- vagy mezőgazdasági, de jelentős ökonómiai problémát, sőt akár humánegészségügyi gondot is okozhat ezen fajok elterjedése.

Az inváziós növényfajok többféle úton is bekerülhetnek Magyarországra. Meg lehet különböztetni szándékosan betelepített (pl. kertészeti, mezőgazdasági, akvarisztikai célra), és véletlenül behurcolt (bármilyen áruval vagy a szállító járművel behurcolt) fajokat. Abban az esetben, ha egy faj a természetes elterjedési területén kívülre kerül, sikeres megtelepedésének fontos feltétele, hogy az éghajlati és élőhelyi feltételek kedvezőek legyenek számára. Önmagában az a tény, hogy egy idegenhonos növény képes tartósan megtelepedni, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy inváziós fajjá is válik. Egy idegenhonos növény a megtelepedését követően elsősorban a gyors terjedő-, szaporodó- és jó versenyképessége révén válhat inváziós növénnyé - hansúlyozta a Nébih.

Lapunk arra is kíváncsi volt, melyek most a legkártékonyabb inváziós növényfajok Magyarországon. A hivataltól megtudtuk, hogy a természetvédelmi területeken kiemelten veszélyes inváziós növény például a bálványfa, a selyemkóró, a magas aranyvessző, a gyalogakác és az óriáskeserűfű fajok. A szántóföldeken megtalálható inváziós fajok közül pedig a parlagfüvet, a fenyércirokot, a selyemmályvát, a selyemkórót és a mandulapalkát érdemes kiemelni. Érdekesség, hogy a felsorolt fajok többsége évtizedek óta jelen van hazánkban, míg mandulapalkát először 1993-ban találtak az országban.

Valószínűleg az inváziós növényfajok kártékonyságáról és veszélyességéről nem tudván, de például a selyemkórót „papagájvirág” néven a Dunántúl délnyugati részén előszeretettel ültetik dísznövényként, pedig ez a növény az egyik legkellemetlenebb gyomnövény Magyarországon - közölte az Agrárszektorral a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A selyemkóró mezőgazdasági és természetvédelmi szempontból is rendkívül káros, ez utóbbinál azért, mert átalakítja a környezetét, és a nagy kiterjedésű sarjtelepei csökkentik az őshonos növényfajok életlehetőségeit, az általa elfoglalt területeken pedig akadályozza a természetközeli társulások újraképződését. És ha mindez nem lenne elég borzasztó, az állománya teljesen megsemmisítheti a közte élő növényeket. A selyemkóró rendkívül nehezen irtható, ami a mezőgazdasági területeken való felszaporodása esetén nagy gondot jelent.

Az inváziós fajoknál a felszaporodásuk megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt. Amikor még kisebb mennyiségben találhatóak meg, akkor mechanikai úton könnyen és eredményesen lehet védekezni ellenük. Azonban ha hagyjuk felszaporodni az inváziós növényeket, akkor általában már csak többéves, kitartó munkával, és kémiai, gyomirtási technológiák segítségével tudunk eredményesen védekezni ellenük

- hangsúlyozta a Nébih.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Agrárpénzek

Jön az uniós pénz a gazdáknak

Október 16-án kezdődik a közvetlen támogatások és egyes vidékfejlesztési intézkedések előlegének kifizetése.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2023
Az év legkiemelkedőbb 2 napos agrárgazdasági eseménye Siófokon!
Budapest Economic Forum 2023
A Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája.
Sustainable World 2023
A fenntarthatóság szükséges szektorsemleges lépés!
EZT OLVASTAD MÁR?