Úgy terjed egy óriási rágcsáló Magyarországon, hogy már vadászni kell őket
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
Az őshonos sertésfajtája majdnem eltűnt, mivel a kínai gazdaságok főként importált fajtákat használtak.
A magyar szöcskeegér (Sicista trizona) létezéséről az ezredforduló előtt még alig lehetett tudni valamit.
A nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos hal lett idén az Év hala Magyarországon.
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGyT) Gyógynövény Szakosztálya 2025-ben a páfrányfenyőt választotta az év gyógynövényének.
Súlyos problémákat okozhat ez az állat a magyar vizekben, ezért volna szükség a változásra.
Tenyésztőketrecekből szöktek ki az idegenhonos fajok az Adriai-tengeren Horvátországban.
Február 10-től lehet pályázni az őshonos állatok tartását támogató felhívásra, de előtte egyeztetniük kell az azonosító számokat a gazdáknak.
A vörös mocsárrák inváziós fajként veszélyezteti Magyarország őshonos rákfajait és vízi ökoszisztémáit.
A Hévízi-kifolyóban élénk színű, trópusi halak sokasága figyelhető meg, miközben a korábban betelepített csukák eltűntek a vízből.
Megjelent az őshonos állatok tartását támogató pályázati felhívás Magyarországon.
Egy ökológiai atombomba, ami szó szerint felzabálja az őshonos állatokat és növényeket a vízben.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
A mocsári teknősök élőhelyének megóvására indult fejlesztési projekt a magyar-szlovák határ térségében.
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
Nagyszabású erdészeti kísérlet kezdődik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
A sütőtök karakteres íze miatt kedvelt, főkén télen fogyasztott zöldségnövényünk, ám ennél még több is.
A 19. századi drasztikus csökkenést követően 2010-re már meghaladta a 7000 kocás létszámot a mangalica tenyészállatok száma.

Magyarországon egy kilogramm gesztenyéért a boltokban már 4000-5000 forintot is elkérhetnek, miközben a hazai termelés messze nem fedezi a belföldi igényeket.
A tél közeledtével sok kerttulajdonos igyekszik megóvni növényeit, de nem mindig könnyű eldönteni, melyiknek milyen védelemre van szüksége.
A csökkenő hazai fizetőképes kereslet, a dráguló működés és az erős forint a magyar csúcsgasztronómiát is komoly kihívások elé állítja.
Meglepően sok szálon összefonódó, közös történelme van az ukrán és a magyar borágazatnak és borkultúrának.
A biológiai sokféleség megőrzése jóval többről szól, mint egy-egy ritka növény- vagy állatfaj védelméről.
Az idei tenyészidőszak komoly próbára tette a hazai cukorrépa-állományokat. Az erős aszály különösen ott éreztette hatását, ahol nem állt rendelkezésre öntözési lehetőség.
Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.
A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.