Súlyos bírság jár ezért: sok magyar nem is tudja, feljelentést is kaphat érte
Magyarországon a naponta hazavihető vadgyümölcs maximális mennyisége fejenként két kilogramm.
Magyarországon a naponta hazavihető vadgyümölcs maximális mennyisége fejenként két kilogramm.
A 2024-es évben is folytatódik a Beliczay-szigeten két évvel ezelőtt elkezdett erdőfelújítás.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Közel egy tonnányi compót telepítettek a Velencei-tóba a Magyar Országos Horgász Szövetség szakemberei.
Bár a legtöbb növény tavaszig vár pompái megmutatásával, akadnak olyan virágok, melyeket nem zavar a hűvös időjárás.
Az invazív halak jelenléte komoly problémát jelent, a kutatók szerint ezek a halak akár a Balatonhoz is eljuthatnak.
Megállíthatatlanul terjednek az inváziós poloskák, idén egy új faj is gyarapodik az országban.
2022 júliusában a fekete törpeharcsa felkerült az Európai Unió inváziós fajok listájára.
Csak az állomány alacsony szinten tartásával lehet úgy, ahogy korlátozni a fekete törpeharcsák garázdálkodását a Balatonban.
Az őshonos állatfajták megőrzésére nemrég pályázati forrás is volt, a védett anyajuhok száma már több mint 13 ezer.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik.
Míg a korábbi években a faj csupán elvétve volt jelen, 2022-re a parti régió fogásainak csaknem a 20 százalékát ez tette ki.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
A vörös törpeméh megjelenése egy újabb bizonyítéka annak, hogy az éghajlatváltozás miatt melegedő klíma új fajok megjelenéséhez vezet.
Magyarországot is fenyegeti az Ázsiában őshonos japán cserebogár, mint zárlati károsító felbukkanása.
A sekély tavak, mint például a Balaton, különösen érzékenyek a klímaváltozásra, mert gyorsabban melegednek fel és hűlnek le, mint a mélyebbek.
Egy friss kutatás szerint Kenyában még mindig kevés figyelmet fordítanak az őshonos kecskefajták megőrzésére.
Nagyon fontos, hogy ha kagylókat találunk vagy gyűjtünk, ne fogyasszuk el őket, hiszen veszélyesek lehetnek!
Közel egy tonnányi őshonos halat őriznek a halőrök a Tisza árterében, amelyet idővel vissza fognak engedni a folyó vizébe.

A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
Bár 2024-ben némileg visszaesett a halászati és akvakultúra ágazat termelése az EU-ban, az ágazatban még mindig óriási potenciál van.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.