Megőrülnek külföldön ezért a magyar zöldségért: itthon alig marad belőle

Megőrülnek külföldön ezért a magyar zöldségért: itthon alig marad belőle

A Magyarországon megtermelt 11 ezer tonna tormából csaknem 10 ezer exportra kerül, döntően Németországba és Lengyelországba kerül a nagy része - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeB-től. Kiemelték, az Európai Unión belül hazánk a legnagyobb exportőr, komoly problémát jelent azonban, hogy jellemzően az alapanyagot vásárolják fel, és nem a készterméket, pedig a feldolgozást mindenképpen hazai kézben kellene tartani. Hozzátették, az utóbbi években a tormatermesztés jövedelmezősége jelentősen csökkent itthon, sokan részeben emiatt fel is hagytak a termesztéssel.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A torma a legtöbb magyarországi háztartásban általában csak húsvétkor kerül elő, pedig kedvező egészségügyi hatásai indokolttá tennék, hogy gyakrabban fogyasszuk - tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. Közölték, reszelt tormát döntően az említett húsvéti, amellett pedig a karácsonyi időszakban esznek a magyarok, annak ellenére, hogy egész évben rendelkezésre áll. Ugyanakkor nem csak reszelt formában, hanem ízesítőként is alkalmazzuk például savanyított és ecetes uborka, káposzta, cékla, csalamádé ízesítéséhez - és nem közismert, hogy a virslihez használt mustár is tartalmaz tormát.

Igazi tormakirálynak számítunk az EU-ban

Magyarországon 2023-ban 1228 hektáron termesztettek tormát, ami a 2020-as csaknem 1400 hektáros területhez képest visszaesésnek számít, bár pont a tavalyi évben kis bővülés volt megfigyelhető - számolt be lapunknak a szervezet. A termőterület 98 százaléka (1210 hektár) Hajdú-Bihar megyében, ott is az érmelléki löszhát és a nyírségi tájegység találkozásánál, Debrecentől keletre, a Hajdúvértes, Létavértes, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetben, 13 településen található. Emellett Tolna megyében van még 20 hektár körüli terület). Az Európai Unióban évente 26-30 ezer tonna körül alakul a megtermelt torma mennyisége, aminek több mint a harmadát, 11 ezer tonnát, Magyarországon állítják elő, hiszen egy nálunk őshonos növényről van szó. A termelés csúcsa itthon a 2013-2018 közötti időszakra esett, ekkor volt olyan év, hogy a belföldi termelés elérte a 16 ezer tonnát - árulta el a FruitVeB.

Áramlik ki a magyar torma az unióba

A magyar torma döntő hányada, azaz a 11 ezer tonnából csaknem 10 ezer (pontosan 9,93 ezer tonna) exportra kerül, a fő irány Németország és Lengyelország, azaz döntően exportra termelünk - tudtuk meg. Tekintve, hogy itthon ritkán fogyasztjuk a tormát, a hazai igényeket a termelésünk igen bőségesen fedezi. A kisebb piacaink közé Ausztria, Csehország, Szlovákia és Románia tartozik, de az Egyesült Királyságba és Svédországba is szállítunk általában friss, lédig, fel nem dolgozott árut. Az Európai Unióban Magyarországon kívül viszonylag jelentős termelő még Olaszország, Hollandia, Németország, és Lengyelország. Ám az EU-n belül a legnagyobb exportőr Magyarország, de jelentős még Hollandia és Spanyolország exportja is. Habár van itthon némi import is, ami elsősorban Ukrajnából és Lengyelországból érkezik, a termelésünkhöz és az exporthoz képest elenyésző mértékű, mindössze évi 100 tonna körüli.

Az komoly problémát jelent, hogy Magyarországról jellemzően az alapanyagot vásárolják fel, és nem a készterméket, pedig a feldolgozást mindenképpen hazai kézben kellene tartani. Ebben nagy segítség, hogy a „Hajdúsági torma” 2008 óta OEM (oltalom alatt álló eredetmegjelöléses) termék, 2021 óta pedig Hungarikumnak számít, így olyan pályázatok is kiírhatók a termesztés-feldolgozás ösztönzésére, amelyek csak a földrajzi árujelzős, különleges státuszú kultúrák esetében lehetségesek

- mondta lapunknak a FruitVeB.

Már nem éri meg termeszteni?

Az utóbbi években a tormatermesztés jövedelmezősége jelentősen csökkent Magyarországon. Sok termelő részben ennek hatására, részben pedig a kiöregedés miatt fel is hagyott a termesztéssel. Megfigyelhető egyfajta koncentráció is, a korábbi 0,5-2 hektáros tormaföldek helyett már sokkal nagyobb, 7-8 hektáros területek is összpontosulnak egy kézben, és több termelő kezd egyre jobban gépesíteni, mivel igen kézimunkaigényes kultúráról van szó

- közölte lapunkkal a szervezet. Kiemelték, a tormánál a hektáronkénti termelési költség 2,5-3 millió forint között alakul, ami kilogrammonként 400-450 forintos fajlagos költséget eredményez. Ehhez képest tavaly kilónként 500 forint körül volt az első osztályú gyökér felvásárlási ára, míg ugyanezért az áruért 2022-ben még 670 forintot kaptak a termelők.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?