Itt van, minden, amit az őszi búza vetőmagokról tudni kell: mutatjuk

Az Agrárszektor körképében Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője, valamint Somody Gergő, a Lajtamag Kft. termékfejlesztője osztották meg gondolataikat arról, mit érdemes tudni az őszi búza vetőmagokról, illetve azok legfontosabb, az eredményes betakarítást meghatározó tulajdonságairól. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy milyen jelentőséggel bír a fehérjetartalom az őszi búza vetőmagok esetén, illetve elárulták azt is, a kemény-lágy fajtákat hogyan, milyen szempontok alapján lehet összehasonlítani.

Perczel Péter (Isterra): Az eredményes búzatermesztéshez sok gazda figyeli az adott fajta szárerősségét is

A fehérjetartalom az egyik leggyakrabban vizsgált beltartalmi paraméter hazánkban. A hektoliter tömeg mellett a legtöbb hazai felvásárló, illetve kereskedő cég ezt a minőségi paramétert használja az adott termény tételének minőségi osztályozására. Akár humán étkezési célú vagy takarmányozási célú felhasználásról van szó, a fehérjetartalomnak jelentősége van - hangsúlyozta lapunknak Perczel Péter. Kiemelte, a nemzetközi kereskedelem sztenderd értéke 11,5% minimum fehérjetartalom, ugyanakkor a hazai malmok, illetve az őszi búza fajták minőségi besorolásához használt rendszerek ennél mindenképpen magasabb értékek elérését célozzák.

A fehérjetartalom genetikailag is kódolt tulajdonság, így a köztermesztésben használt fajták között több százalék különbség van. Az egyszerű megkülönböztetéshez használják a nemesítő vállalatok a takarmány, malmi és javító minőségi kategóriákat, melyek adott fehérjetartalmat is jelentenek más paramétereken kívül (például nedvessikér tartalom).

A szakember elmondta, az évjárat és termesztéstechnológiai körülmények nagyon jelentős befolyással bírnak a genetikai adottságokon túlmenően. A megfelelő tápanyag utánpótlás nagyban meghatározza a megtermelt termény fehérjetartalmát. Tehát az elérhető és felvehető tápanyagmennyiség meghatározza a végeredményt, emellett  a termésképzést és a betakarítást megelőző időszak csapadékviszonyai is jelentős befolyásoló tényezők - tudtuk meg.

Mire van szükség az eredményes betakarításhoz?

Perczel Péter kérdésünkre válaszolva elmondta, az őszi búza vetőmagoknál jelenleg a legfontosabb, az eredményes betakarításhoz szükséges paraméterek többek között a termőképesség, aminek maximalizálásához az adott fajtának jó víz-, és tápanyaghasznosító képességgel kell rendelkeznie. A szakember kiemelte, az elmúlt évek bizonyítják, hogy azok a fajták érik el a legjobb eredményeket, melyek az átlagostól jelentősen negatívan eltérő természetes csapadékmennyiség mellett is képesek nagyobb termést produkálni. Mindezek mellett szintén fontos a tolerancia, illetve rezisztencia a hazánkban is gazdasági kárt okozni képes gombabetegségekkel szemben (a kalászfuzariózis például a legnagyobb veszélyt jelenti a termés toxintartalmas szempontjából.

Fentieken túlmenően az eredményes búzatermesztéshez sok gazdálkodó figyeli az adott fajta szárerősségét (növénymagasság), kalásztípusát és bizonyos esetekben adott gyomirtószer hatóanyagra mutatott érzékenységét vagy toleranciáját is.

Somody Gergő (Lajtamag): A termelők olyan fajtákat részesítenek előnyben, amelyek stabil fehérje- és sikérértékeket adnak

Az őszi búza vetőmag kiválasztásánál a fehérjetartalomnak kiemelt jelentősége van, mivel ez az egyik legfontosabb minőségi paraméter, amely alapvetően meghatározza a betakarított termény felhasználhatóságát. Magyarországon a malom- és sütőipar szigorúan fehérjetartalom alapján differenciálja a búzát: a 12% alatti érték többnyire csak takarmányozási célra alkalmas, míg a 13-14% körüli és afölötti fehérjetartalom már jó minőségű étkezési búzát jelent, amelyért magasabb felvásárlási ár jár

- tájékoztatta lapunkat Somody Gergő. Kiemelte, vetőmag szempontjából nem az aktuális fehérjeszint a döntő, hanem az, hogy a fajta genetikailag alkalmas legyen magas fehérjetartalom és megfelelő sikérminőség előállítására a hazai klimatikus és termesztési körülmények között. Ezért a termelők olyan fajtákat részesítenek előnyben, amelyek stabil fehérje- és sikérértékeket adnak még évjárathatás vagy szélsőséges időjárás mellett is.

Vetőmag szempontjából a hazai vetőmagtermesztésből, tehát helyi klimatikus viszonyok között megtermelt, nagy biológiai értékű, rövid szállítási láncon értékesített, szigorú szabályozásoknak megfelelő alapanyag alapvető elem a sikeres termeléshez. 

Őszi búza vetőmagoknál a kemény-lágy fajtákat hogyan lehet összehasonlítani?

Botanikai szempontból a durum (tetraploid) búza számít a kemény búzának. A kereskedelmi besorolás azonban elsősorban a szem keménysége alapján különbözteti meg a típusokat. Az endospermium szerkezete meghatározza az ipari felhasználás irányát: a lágy búzáknál a keményítő és a sikér kapcsolata gyenge, ezért őrléskor finom, porszerű liszt keletkezik; a kemény búzáknál viszont erősebb a kötés, durvább szemcséjű liszt jön létre, a keményítő sérül, és a liszt vízmegtartó képessége nagyobb. Általánosságban elmondható, hogy minél keményebb a szemszerkezet, annál magasabb a fehérje- és sikértartalom - közölte lapunkkal Somody Gergő.

Az őszi búza kemény és lágy fajtáit több szempont alapján lehet megkülönböztetni, és a választás mindig a termesztési céloktól, valamint a piaci igényektől függ - hangsúlyozta a szakember. A kemény fajták általában magasabb fehérje- és sikértartalommal rendelkeznek, ezért jobb sütőipari tulajdonságokat biztosítanak. Ezekből készülnek a jó minőségű kenyerek és a száraztészták, különösen a durum búzából, amelynek endospermiuma üveges, fehérjetartalma pedig kiemelkedően magas. Ugyanakkor a kemény búzák jellemzően kisebb terméshozamot adnak, érzékenyebbek az időjárási és termesztési körülményekre, valamint a növényvédelmi beavatkozásokra is jobban oda kell figyelni.

A lágy búzafajták ezzel szemben inkább nagyobb termőképességgel és jobb alkalmazkodóképességgel bírnak. Fehérje- és sikértartalmuk alacsonyabb, így kevésbé alkalmasak kenyérsütésre, viszont kekszek, sütemények és péksütemények gyártására megfelelőek, emellett takarmányozásban is széles körben hasznosítják őket. A lágy búzák előnye, hogy termesztésük stabilabb, ellenállóbbak lehetnek bizonyos betegségekkel és klimatikus hatásokkal szemben.

Gazdasági szempontból a kemény búzák általában magasabb áron értékesíthetők a prémium minőség miatt, míg a lágy fajták inkább tömegtermelésben és alacsonyabb árkategóriában jellemzők. Összességében a durum búza magas fehérjetartalommal (13–15%), kemény endospermiumával és magas sikérszintjével tűnik ki, és elsősorban a tésztaipar (durumliszt, száraztészta) használja fel.  A lágy búza ezzel szemben alacsonyabb fehérjetartalmú, de könnyebben feldolgozható a sütőiparban, kekszek készítésére kiválóan alkalmas.

Mi alapján érdemes vetőmagot választani?

Az utóbbi években a legfontosabb tulajdonságok közé a termésbiztonság és a környezeti stressztényezőkkel szembeni ellenállás került. A betegségekkel szembeni rezisztencia ma már elengedhetetlen szempont: a lisztharmat, a levél- és szárrozsda, a szeptória, valamint a kalászfuzárium elleni genetikai védelem különösen fontos, hiszen a betegségek nemcsak a hozamot, hanem a minőséget is veszélyeztetik. A fuzáriumos fertőzés ráadásul mikotoxin-szennyezést okozhat. Emellett a klímaváltozás miatt egyre nagyobb jelentősége van az aszály- és hőstressz-tűrésnek, hiszen a tavaszi és nyári időszakban gyakran fordulnak elő csapadékhiányos és forró periódusok.

A megdőlés-ellenállóság ugyancsak kulcsfontosságú, mivel a dőlt állomány nehezebben takarítható be, minőségi romlásra hajlamos, és a termés mennyisége is csökkenhet. Vetőmag-választásnál azok a fajták előnyösek, amelyek hektárhozamtól függetlenül stabilan képesek 13-14% körüli fehérjét és erős gluténviselkedést adni a hazai, néha szélsőséges klímában.

A sikeres betakarítást ma a betegség-ellenállóság (különösen fuzárium), a szárazság- és hőstressz-tűrés, a télállóság, valamint a megdőlés-ellenállóság együttes megléte támogatja - ezek együtt adják a hozam- és minőségstabilitást a magyar kontinentális klímán.