agrarszektor.hu • 2025. október 24. 11:02
Magyarországon az 1950-es évektől kezdődően folyamatosan növekszik az erdőterületek nagysága, elsősorban az erdőtelepítési és országfásítási programoknak köszönhetően. Ma hazánk területének mintegy 22 százalékát borítják erdők, ami több mint 2 millió hektárt jelent. Az erdők hozzávetőleg 60 százaléka állami, míg 40 százaléka magántulajdonban van. Az utóbbi évek egyre gyakoribb aszályos időszakai azonban a magyarországi erdőket sem kímélték, ennek ellenére nem katasztrofális itthon a helyzet, sőt.
A 2024-es adatok szerint az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészlete meghaladja a 414 millió köbmétert, miközben az erdőterület nagysága is évről évre bővül, mára pedig közel 1,9 millió hektárt fednek az erdők hazánkban.
A fafajcsoportok szerinti megoszlást mutató adatok alapján a magyar erdőkben legnagyobb mennyiségben továbbra is a tölgy található meg, több mint 97 millió köbméteres élőfakészlettel. A második legnagyobb arányt az akác képviseli (57,3 millió m³), amit a cser követ 52,5 millió m³-rel.
A bükk és a nyár szintén jelentős szereplők az élőfakészletben, előbbi 42,2 millió m³, utóbbi pedig 39,6 millió m³ mennyiséggel. A fenyőfélék közül az erdeifenyő emelkedik ki 35,9 millió m³-rel, míg az egyéb fenyőfélék további 5,6 millió m³-t tesznek ki. A további fafajcsoportok közül figyelemre méltó még:
- Gyertyán: 18,8 millió m³.
- Egyéb kemény lombos: 26,6 millió m³.
- Egyéb lágy lombos: 26 millió m³.
Ez a széles fafajválaszték nemcsak a gazdálkodást teszi rugalmassá, de a biológiai sokféleség megőrzéséhez és az éghajlatváltozás elleni alkalmazkodáshoz is kulcsfontosságú. Érdemes azt is megemlíteni, hogy az erdőknek a 22 százaléka védett természeti területen található és 40 százaléka a Natura 2000 hálózatnak a része.
Nem fest rosszul a helyzet itthon
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt. Míg 2000-ben Magyarországon 1 689 ezer hektár erdő szerepelt a hivatalos nyilvántartásban, addig 2024 végére ez az érték elérte az 1 881,5 ezer hektárt. Az emelkedés nem egy hirtelen fellendülés eredménye, hanem több mint két évtizedes, tudatos erdőtelepítési és fenntartási munka gyümölcse. Különösen a 2000-es évek második felében volt megfigyelhető gyorsabb növekedés, amely azóta kiegyenlítettebb, de stabil ütemben folytatódik.
Az, hogy Magyarországon ilyen sokféle fafajcsoportból álló, dinamikusan fejlődő erdőállomány van jelen, különösen értékessé teszi a hazai erdőgazdálkodást. A változatos élőfakészlet lehetővé teszi, hogy az erdők alkalmazkodni tudjanak a klímaváltozás kihívásaihoz, valamint gazdasági szempontból is hosszú távú stabilitást biztosítsanak. Előbbi szükség is van, hiszen az elmúlt években szinte minden esztendőben tapasztalhattunk kisebb-nagyobb aszálykárokat.
Még ha az idősebb faállomány nem is pusztul el közvetlenül, az aszály hosszú távon így is jelentős bevételkiesést okoz az erdőgazdálkodóknak, hiszen a tartós vízhiány idején a fák növekedése lelassul, fejlődésük visszafogottabbá válik. Ilyenkor a növények stresszállapotba kerülnek, ami csökkenti ellenálló képességüket a kórokozókkal és kártevőkkel szemben. Emellett az elhúzódó szárazság jelentősen növeli az erdőtüzek kockázatát is, különösen a nyári hónapokban, amikor a talaj és a növényzet is rendkívül kiszárad.