agrarszektor.hu • 2025. október 27. 08:46
A magyar bogyós gyümölcsök - a szeder, a málna, és a ribiszke - hosszú időn át a nyári asztalok kedvencei voltak, az utóbbi években azonban már egyre ritkábban kerülnek a hazai termelésből a piacokra. A klímaváltozás, a gazdasági nehézségek és a technológiai lemaradás komoly kihívásokat jelentenek az ágazatnak. A Soproni Egyetem és partnerei most azon dolgoznak, hogy ezen változtassanak - innovációval, együttműködéssel és kutatással segítsék a termelőket.
Az apropó, ami miatt ezt a rendezvényt megszerveztük az az, hogy a hazai bogyós termesztés az utóbbi években, évtizedben sok kihívással szembesült
- fogalmazott Dr. Vityi Andrea, a Soproni Egyetem egyetemi docense, a rendezvény megnyitóján. Mint elmondta, az ágazat válsága kézzelfogható: csökken a termésmennyiség, romlik a minőség, és az ültetvények egészségi állapota is egyre rosszabb. Ennek következtében a termőterület országos szinten jelentősen visszaesett. Mindez azért különösen fájó, mert a kereslet nem csökkent, sőt. A bogyós gyümölcsök iránti igény a magyar piacon is folyamatosan nő, hiszen ezek a gyümölcsök egészségesek, vitaminban gazdagok, és a tudatos táplálkozás egyik alappillérét jelentik.
A célunk az, hogy ezt a növekvő igényt elsősorban hazai termelők tudják kielégíteni
- hangsúlyozta Dr. Vityi Andrea.
A Soproni Egyetem szakemberei ezért a következő három évben új, klímaadaptív termesztéstechnológiák fejlesztésén dolgoznak a ClimaPannonia projekt keretében. A cél, hogy a gazdák olyan eszközöket és módszereket kapjanak a kezükbe, amelyekkel alkalmazkodni tudnak az éghajlatváltozás hatásaihoz, és új lendületet adhatnak az ágazatnak - írja közleményében a Soproni Egyetem. A kezdeményezés nem egyedülálló: a kutatók, termelők és szakmai szervezetek együtt, fókuszcsoport formájában dolgoznak a megoldásokon. Dr. Vágvölgyi Andrea egyetemi adjunktus (SOE, KTI) röviden ismertette a csoport összetételét, amelynek tagjai tapasztalataikkal és javaslataikkal fogják segíteni a közös munkát.
Az előadásokat a MATE KERTI Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomásának munkatársai, a Magyar Permakultúra Egyesület és a Kárpát-medencei Gyümölcsész Hálózat szakértői tartották, több nézőpontból vizsgálva a bogyós termesztés kihívásait és lehetséges jövőjét. Dr. Varga Jenő, a MATE Fertődi Kutatóállomásának vezetője elmondta, hogy a kutatóállomáson több évre visszamenően folynak vizsgálatok a klímaváltozás hatásainak tompítását szolgáló technológiai kísérletekkel. Kezdetben sátrak árnyékában, ma agrárerdészeti rendszerekben tesztelik a legérzékenyebb bogyósokat. A tapasztalatok, az eredmények jók, de még sok megválaszolatlan kérdés van, amire a mostani és jövőbeni kutatások adhatnak válaszokat.
A programon a gazdálkodók is megszólaltak. A bogyós gyümölcsök klímaadaptációját más oldalról közelítve Lantos Tamás gyümölcsész az alkalmazkodó gyümölcsészet gyakorlatába adott bepillantást a hallgatóságnak. Kulcsár Balázs, a Valaha-tanya családi gazdaság vezetője pedig a biogyümölcs-termesztés és önellátás mindennapi kihívásait járta körbe.