Egyre kedveltebbek itthon is az olyan többfunkciós élő kerti térelválasztók, sövények, amelyek ehetők is.
A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Egyre komolyabb problémákat okoz a klímaváltozás és a munkaerőhiány, sürgősen lépni kell.
A klímaváltozás hatására kiszorulhat a málna hazánkból, kivi és banán azonban lehet bőséggel.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
A széles gazdanövénykörrel rendelkező japán cserebogár őshazáján kívül jelentős kárt okoz.
Eltűnhet a málna, terem a banán, új háziállatok lesznek a magyar mezőgazdaságban.
Itt az ősz, némi odafigyeléssel az év ezen időszakában is bőséges lehet a termés a kertben.
Óriási vesztese lehet Magyarország a klímaváltozásnak, mindezt az elmúlt évek kemény aszályai is bebizonyították.
A Huelvából származó bogyós gyümölcsök fő célországai továbbra is Németország és az Egyesült Királyság.
A legkelendőbb nyári gyümölcsök nem állnak rosszul idén, ám az elmúlt években bőven akadtak gondok, ami az importon és az árakon is meglátszik.
Magyarországon már alig terem málna, az import málna pedig szinte aranyárban van, 7000 forint felett lehet egy kiló.
Jó értékesítési eredményekkel és az utóbbi két évnél lényegesen magasabb termelői átlagárakkal búcsúzik a 2024-es spanyol szamócaszezon.
Szerbia: jelentős fagykárokat szenvedtek a csonthéjas és bogyósültetvények
Új szemléletre és új technológiákra van szükség a kertészetekben Magyarországon.
Ültessünk olyan gyümölcsöket a kertekbe, melyek gyümölcseit csak ritkán, vagy drágán tudjuk megvenni.
Felemás évet zárt a zöldség-gyümölcs ágazat, de voltak pozitívumok 2023-ban.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Évről évre egyre kevesebb málna terem Magyarországon, lassan teljesen eltűnik a hazai gyümölcs.
Évről évre egy kisebb a málna termőterülete hazánkban, a málna hazai fagyasztóipari hasznosítása mára a megszűnés határára jutott.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.