Kovács Nóra • 2025. november 13. 06:02
Az alaptrágyázás tervezésénél a legfontosabb a talaj állapotának felmérése, az adott kultúra igényének meghatározása, a fenntartható és gazdaságilag hatékony trágyázási stratégia kiválasztása, valamint a megfelelő technológiai háttér - készítmény, eszköz - kidolgozása. Az ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy 2025-ben az alaptrágyázás fókusza a hatékonyság, a talajélet fenntartása, tápanyagok hosszútávú biztosítása, illetve hasznosíthatósága felé tolódott el. A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak a növényekben és a talajban egyaránt. Emellett nem árt szem előtt tartani azt sem, hogy a piac és a szabályozás is változóban van, így a gazdáknak érdemes rugalmasnak lenniük és figyelembe venniük az új trendeket is. A témáról szó lesz a december elején megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián is Siófokon.
Az Agrárszektor körképében Balogh Lőrinc, a Hed-Land Hungária Kft. ügyvezetője, valamint a Timac Agro Hungária Kft. osztották meg gondolataikat arról, mikre kell 2025-ben leginkább figyelni az alaptrágyázás során, illetve milyen anyagokra, készítményekre érdemes költeniük a termelőknek. A szakemberek többek között arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy, milyen trend jellemzi a 2025-ös évet, ha alaptrágyázásról van szó, változott-e valami az előző évekhez képest, emellett elárulták azt is, milyen termékeket, megoldásokat keresnek most leginkább a gazdák.
Balogh Lőrinc (Hed-Land Hungária Kft.): A piac és a szabályozás is változóban van, így érdemes rugalmasnak lenni és figyelni az új trendeket
Az alaptrágyázás - tehát a vetés/ültetés előtti vagy az azt követő, a növények tápanyag-feltöltését célzó trágyázás - során különösen fontossá vált több szempont is - tudatta az Agrárszektorral Balogh Lőrinc. Ilyen a talajállapot, azaz milyen mértékben tartalmaz már nitrogént, foszfort, káliumot, illetve mikroelemeket, de ugyanígy tisztában kell lenni a talaj szerves anyag-tartalmával, vízmegtartó-képességéve, fizikai állapotával és kémhatásával is.
Az adott kultúra tápanyag-igénye, annak termésmennyisége, fajtája nagyban befolyásolja, hogy mennyi és milyen trágyázás szükséges. Emellett a terméscél (például a minőség, a beltartalom és a fehérjetartalom) is hatással van a mikroelemek vagy speciális készítmények szerepére
- közölte a szakember. Hozzátette, a környezeti és szabályozási szempontok mellett sem mehetünk el, hiszen az Európai Bizottság „Farm to Fork” stratégiájának egyik célja a tápanyagleadási veszteségek csökkentése, vagyis az EU mezőgazdaságának 2030-ra legalább 50%-kal kell mérsékelnie a tápanyag-veszteségeket, miközben nem romolhat a talaj termőképessége. Tehát a szabályozás és a támogatások is egyre inkább a fenntartható, alacsony veszteséggel járó trágyázást ösztönzik, így az alkalmazott tápanyag-adagoknál oda kell figyelni a túladagolás veszélyeire is.
Balogh Lőrinc kiemelte a gazdasági és inputköltségek fontosságát is, hiszen a műtrágyák ára - különösen az N- és P-tartalmúaknál - jelentős költségtényező. Ugyanakkor elmondta a jelenlegi trendek azt mutatják, hogy nem elég „átlagosan” trágyázni, hanem helyspecifikusan kell alkalmazni a tápanyagokat, de az alkalmazás időzítése, illetve a kultúra növekedési állapota szerinti trágyázás is kulcsfontosságú.
Mikre érdemes költeni az alaptrágyázáskor?
A szakember szerint megéri figyelni arra, mire költ az ember. A legfontosabbak a makroelemes műtrágyák, a különböző mikrotápanyagok és nyomelemek, a lassan oldódó és vízben oldható trágyaformák, valamint az organikus és bio-alapú trágyák. Kiemelte a technológiai eszközök fontosságát is, amelyekkel növelhető a hatékonyság, ilyenek például a térképező rendszerek, a precíziós kijuttatásra alkalmas gépek, valamint a szoftveres támogatás, és az adat-alapú trágyázási tervek elkészítése.
A 2025-ös trendekről beszélve Balogh Lőrinc hangsúlyozta, egyre nagyobb teret nyer precíziós és digitalizált trágyázás, a gazdák egyre inkább olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel „helyspecifikusan” tudnak trágyázni, elkerülve az általános adagokat. Növekszik az organikus/bio alapú trágyázás is a fenntarthatósági elvárások, a termőföld állapotának megóvása, valamint a szabályozási keretek miatt. Ezzel szemben csökken az inputok használata, hiszen jelentős megnőtt a műtrágyák árazása és beszerzési kockázata.
Korábban jellemzőbb volt a „teljesen általános” alaptrágyázás, fix adagokkal. 2025-ben viszont egyre inkább a finomhangolt, talaj- és kultúra-specifikus adagolás dominál. Az organikus és kombinált megoldások előtérbe kerültek, szemben azzal, hogy korábban főként csak a makro-műtrágyák domináltak. Emellett azt is érdemes kiemelni, hogy a technológiai lehetőségek elérhetősége, olcsóbbá válása miatt a precíziós trágyázás már nem csak a nagyüzemi gazdaságok kiváltsága, hanem középméretű gazdaságoknál is egyre gyakrabban alkalmazott. Az inputanyag-árak és a beszerzési kockázatok miatt pedig a gazdák egyre inkább a költséghatékony megoldások és az alternatív források felé fordulnak.
A szakember összegzésül elmondta, az, aki most készül az alaptrágyázás tervezésére, mindenképp mérje fel a talaj állapotát, határozza meg a kultúra igényét, válasszon olyan trágyázási stratégiát, amely fenntartható és gazdaságilag is hatékony, illetve gondosan tervezze meg a technológiai hátteret is. Emellett, mivel 2025-ben a piac és a szabályozás is változóban van, érdemes rugalmasnak lenniük a gazdáknak és figyelembe venniük az új trendeket.
Timac Agro Hungária Kft.: 2025-ben már nem egyszerűen tápanyag-utánpótlásról beszélünk, hanem egy komplex rendszerről
A mezőgazdaság eredményességének egyik legmeghatározóbb tényezője a talaj, amely számos tulajdonságán keresztül alapjaiban határozza meg a termesztett kultúrák fejlődését és a termés minőségét. A talaj egy komplex rendszer, amelynek szerkezetét, biológiai aktivitását és tápanyag-szolgáltató képességét több tényező egyszerre befolyásolja - hangsúlyozta lapunknak a Timac Agro Hungária Kft.
Az alaptrágyázás a növénytermesztés egyik legfontosabb eleme, hiszen meghatározza a növények kezdeti fejlődését, a termésbiztonságot és a talaj hosszú távú termékenységét. A kijuttatandó tápanyagok megválasztásakor figyelembe kell vennünk, hogy azoknak csak egy bizonyos részét képesek a növények ténylegesen felvenni
- emelte ki a cég. A tápanyagok hasznosulását nagyban befolyásolja a talaj tápelemtartalma, fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a kijuttatott tápanyag formája, valamint azok kölcsönhatása egymással, illetve a talajjal. Gyenge ellátottságú talajokon különösen fontos a növény fajlagos tápanyagigényéhez igazodó mennyiségű foszfor, kálium, valamint mezo- és mikroelemek pótlása annak érdekében, hogy a termelés jövedelmező maradjon. A pozitív tápanyagmérleg biztosításával a talajban könnyen oldható, a növény számára jól hasznosítható tápelemek állnak rendelkezésre - tette hozzá a Timac Agro.
Az utóbbi években a fókusz a hagyományos technológiákról áthelyeződött a modern, intelligens tápanyag-formák és hatásfok javító kiegészítő anyagok irányába. A foszfor kijuttatás, mint a tápelempótlás egyik kulcskérdése, folyamatosan ösztönzi a kutatókat olyan formulák megalkotására, melyeket a növények teljes mértékben hasznosítani képesek. A foszfor megléte, a gyökérfejlődés egyik alapfeltétele ígye fontos a helyes forma megválasztása.
A cink, bór, molibdén és mangán pótlása szintén egyre hangsúlyosabb, mivel hiányuk korlátozhatja a növény tápanyag-felvételét és terméspotenciálját. A modern alaptrágyázási koncepcióban ezek beépítése már nem luxus, hanem szükséges. Ezen felül érdemes hangsúlyt fektetni olyan elemekre, melyek eddig talán kevésbé kaptak szerepet a tápanyag-utánpótlásban, ellenben annál nagyobb hatással rendelkeznek a talaj- és a növény élettani folyamataiban, segítik a stressztűrőképesség fokozását és a tápanyagok jobb hasznosulását.
Ilyen tápelem például a szilícium, mely különösen értékes kiegészítője az alaptrágyázásnak a talajok vízmegtartó képességének fokozása érdekében és a növények ellenálló képességének növelésében. Valamint ne feledkezzünk meg a biostimulátorok jelentőségéről sem, melyek jelentős mértékben javítják a tápanyagfelvételt, aktiválják a gyökérzónát és csökkentik a tápanyagveszteséget, segítik a növények élettani folyamatait és növelik a stresszel szembenitoleranciát.
Milyen trend jellemzi a 2025-ös évet?
2025-ben az alaptrágyázás fókusza egyértelműen a hatékonyság, a talajélet fenntartása és a tápanyagok hosszútávú biztosítása és hasznosíthatósága felé tolódott el - tudta meg lapunk a cégtől. Kiemelték, a termelők a komplex megoldásokat keresik, mely termékek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak a növényekben és a talajban egyaránt. A keresett termékek közé tartoznak a stabilizált és lassú feltáródású műtrágyák, valamint azok a termékek, melyek mikroelem tartalommal és biostimulátorokkal vannak kiegészítve. Ezek a lehetőségek képesek csökkenteni a tápanyagveszteséget és biztosítani az egyenletes ellátást.
A talajállapot megőrzése és fenntartása iránti törekvéseknek köszönhetően, a talajkondicionáló és talajaktiváló készítmények iránt is növekszik az érdeklődés. Amennyiben a talajkémhatása nem megfelelő, tápanyag-feltáródási- és lekötődési problémákkal kell szembenéznünk, ezért érdemes talajspecifikus alaptrágyákat alkalmaznunk. A modern mezőgazdaság elengedhetetlen alapelve a talajmintavételre alapozott tápanyag-utánpótlási tervek készítése és alkalmazása, melyek akár a helyspecifikus kijuttatást is lehetővé teszik. Ezekkel az eljárásokkal csökkenthetjük a veszteségeket és minimalizálhatjuk a környezetterhelést - közölte a Timac Agro.
2025-ben már nem egyszerűen tápanyag-utánpótlásról érdemes beszélnünk, hanem egy olyan komplex rendszerről, ahol a harmonikus talaj-növény kapcsolat kialakítása a cél, kémiai, biológiai és fizikai tényezők segítségével.