Az aszályos nyári időszakot követően az őszi és téli csapadék kiemelt jelentőségű a mezőgazdasági területek vízkészletének pótlásában.
A térkő és beton országában hiába várjuk az esőt, úgysem tudnánk megtartani.
A talajszerkezet javítása kulcsfontosságú az aszályhatások mérséklésében, vagyis a vízmegőrzés nem pusztán öntözés, hanem talajállapot kérdése is.
Így lehet egy lepusztult TSZ-területből földi paradicsom.
A kérdésre Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt a Metszetnek.
A hazai agrárium és élelmiszeripar régóta megoldatlan strukturális gondokkal küzd - a megoldás összetett, amelyben az új kormánynak is lenne feladata.
A városi erdő fejlesztések hozzájárulnak Magyarország klímavédelmi céljainak eléréséhez.
A Hormuzi-szoroson műtrágyát és takarmányalapanyagokat is szállítanak, így az útvonal tartós kiesése komoly ellátási zavarokat és áremelkedést okozhat.
A kertészkedés legfontosabb titka sokszor egy föld alatti sötét világban fejlik, ami a lábunk alatt terül el.
Ha túl korán, nem megfelelő állapotú talajon kezdjük meg a munkát, azzal többet árthatunk, mint amennyit használunk.
Megfelelő talajállapot mellett a szója mérsékelt tápanyag-utánpótlással is biztonságosan termeszthető.
Sok éve nem volt ilyen tél hazánkban, hogy közel két hétig éjjel-nappal fagypont alatt legyen a hőmérséklet.
Az Alapvetés podcast eheti különkiadásában az ágazat fontos szereplői értékelték a 2025-ös év kihívásait.
Az állat- és növénybetegségek okozta nyomás mellett óriási kihívás Magyarországon a dolgozni tudó és akaró munkaerő hiánya is.
A KITE Zrt. 2025. október 7-8-án rendezte meg őszi szántóföldi bemutatóját Nádudvaron.
A termelők ma már inkább a komplex megoldásokat keresik, olyan termékeket, amelyek a tápanyag-utánpótlás mellett más feladatokat is ellátnak.
A 2025-ös év ismét komoly kihívások elé állította a gazdálkodókat Magyarországon.
A tudatosan megválasztott kezelések hosszú távon a termésbiztonságot és a talaj egészségét is erősítik.
A Phylazonit Szántóföldi Akadémián résztvevő termelőknek Keszthelyen és Csongrádon volt lehetőségük betekinteni a talajok mélyebb rétegeibe.
Megéri tudatosnak lenni: egy egységnyi változás a befektetett költség dupláját hozza vissza
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
