agrarszektor.hu • 2025. november 15. 14:03
Az idei időjárás sem volt kegyes a termelőkhöz, így egyre biztosabban látszik, hogy a növénytermesztésben már semmit nem lehet a megszokásokra alapozni. Míg a 2022-es történelmi aszály előtt sok magyar termelőnél a kukorica volt a "pénzcsináló növény", mára egyre többen élnek meg sorozatos kudarcokat vele, és próbálják kideríteni, hogy a kiszámíthatatlan körülmények között mi válhat be helyette. Ám ahogy az Alapvetés podcast eheti epizódjában elhangzott, tuti recept sajnos nincs, hiszen a legtöbbször utólag derül csak ki, mi bizonyult volna az adott évben a legjobb választásnak. A téma szóba kerül majd a december elején megrendezésre kerülő Portfolio Agrárszektor 2025 konferencián is.
Az elmúlt évek aszályos időjárása miatt egyre többen fontolgatják azt, hogy végleg elfordulnak a kukoricától, emiatt pedig már olyan becsléseket is lehetett hallani, hogy a kukorica magyarországi vetésterülete a korábbi csúcsot jelentő 1,2 millió hektárról akár 500 ezer hektárra is visszaeshet. Ezt pedig egyúttal azt is jelentené, hogy Magyarország szinte biztosan import helyzetbe kényszerülne egy olyan növény esetében, amelyet évtizedek óta exportra is termel.
Ahogy azt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Alapvetés podcast eheti adásában is kiemelte, sajnos az időjárási körülmények miatt az ország egyes részein valóban kénytelenek lesznek végleg felhagyni a kukorica termesztésével, azt azonban nem gondolja, hogy a vetésterület ennyire visszaesne.
Nagyon kellemetlen döntéseket kell hozni az ország egyes részein. Ki kell mondani annak a termelőnek, aki ebben benne van, hogy sajnos a kukoricát, mint növényt el kell hogy engedjem, mert nem tudom megtermelni az országnak ezen a részén.
A beszélgetésben Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője is megerősítette azt, hogy az idei év időjárása ismét rendkívüli nehézséget okozott a termelőknek, így egyre biztosabban látszik, hogy a növénytermesztésben már semmit nem lehet a megszokásokra alapozni. Mint mondta:
Erről a 2025-ös évről – hacsak nem történik valami elképesztő csoda, és rengeteg csapadék jön ősszel, télen és a tavasz elején – szerintem még sokat fogunk beszélni. Ha ugyanis most megnézzük az aszálytérképet, akkor a talaj felső rétegéből helyenként 200 milliméter csapadék hiányzik.
Tóth Tamás ugyanakkor arról is beszélt, hogy meglátása szerint az ország nem engedheti meg magának, hogy a kukorica esetében importra kényszerüljön. Ha viszont ezt az állapotot el szeretnénk kerülni, akkor a gazdálkodást és az alkalmazott technológiát is ennek megfelelően kell mielőbb átszervezni, sőt az sem kérdés, hogy a talajélettel is foglalkozni kell.
De vajon hogyan lehet még kitartani ezekben a nehéz években a kukorica mellett? Mennyit segíthet az átgondolt technológia és a talajélet javítása? Érdemes másik hibridet választani vagy tényleg jobban jár az, aki végleg elfordul a kukoricától? Az Alapvetés podcast eheti epizódjában ezekre a kérdésekre kerestük a választ.