agrarszektor.hu • 2025. november 18. 07:03
Bulgáriában önköltség alatti a káposzta felvásárlási ára. A tavalyi aszály és kis termés miatt az idén jóval nagyobb területen termett káposzta, ám ez túltermeléshez vezetett.
Bulgáriában az ősz folyamán drasztikusan visszaesett a káposzta felvásárlási ára, amelynek hátterében egyértelműen a túltermelés áll. A termelői árak 0,30 BGN/kg (63 Ft/kg) körül alakultak, ami mintegy 0,15 BGN (31 Ft) veszteséget jelent kilogrammonként a tényleges termelési költségekhez képest. Ezzel szemben a kiskereskedelmi árak továbbra is 1,29 BGN/kg (270 Ft/kg) szinten mozognak, ami jelentős árkülönbség a termelői és fogyasztói árak között - írja a FruitVeB.
A 2024-es évben a nyári aszály miatt alacsonyabb volta termés a megszokottnál, ami 0,80 BGN/kg (168 Ft/kg) körüli szintre hajtotta fel a felvásárlási átlagárat, és ez sok gazdálkodót arra ösztönzött, hogy a következő termőévben nagyobb területen telepítsen káposztát - ez vezetett a jelenlegi túlkinálathoz. Az ipari feldolgozásra szánt nagy tételű vásárlások ára a 0,25-0,40 BGN/kg (52-84 Ft/kg) közötti sávban mozog, ami tovább nehezíti a termelők helyzetét.
Ivan Kaburov, a Bolgár Hajtató Kertészek Szövetségének alelnöke élesen bírálta a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi árak közötti szakadékot, valamint a piac szabályozatlanságát. Sürgeti egy mezőgazdasági ellátási láncról szóló törvény megalkotását, amely korlátozná a túlzott kiskereskedelmi árréseket, és javasolta állami kvóták bevezetését a jövőbeni piaci összeomlások megelőzésére.
A magas termelési költségek, különösen a napraforgóhéj-pellettel történő fűtés, valamint az állami energiakompenzáció korlátozott mértéke és a török, illetve albán importzöldségek versenye jelentősen csökkenti a hajtatókertészek lelkesedését. Kaburov családja ezért például úgy döntött, hogy a következő szezonban csak 2026 márciusában kezdi meg a telepítést, így mérsékelve a fűtési kiadásokat. Bulgáriában további problémát jelent, hogy rengeteg a hiányosság az importzöldségek laboratóriumi ellenőrzésénél, vagyis a külföldi termelők olyan növényvédő szereket alkalmazhatnak, amelyek az Európai Unió szabályozása szerint nem engedélyezettek. Ez részint komoly élelmiszerbiztonsági kockázatokat vet fel, részint pedig tovább fokozza a hazai termelők versenyhátrányát.