agrarszektor.hu • 2026. február 4. 07:45
Túlnyomóan borult idő várható országszerte időszakos (saras) esővel - derül ki az Agrárszektor szerdai (2026.02.04.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, szerdai (2026.02.04.) napon.
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.02.04.) napon.
2026.02.04. szerda: Túlnyomóan borult idő várható országszerte időszakos (saras) esővel. Többfelé megélénkül, néhol megerősödik a keleties, illetve délies szél.
A csúcsérték az ország északi kétharmadán általában 1 és 6, délebbre többnyire 7 és 12 fok között alakul. Késő este 1, 7 fok valószínű.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Az aktuális időjárási helyzet a melegfrontérzékenyek szervezetére gyakorol kifejezettebb stresszt. Ez elsősorban fejfájást, fáradtságérzetet, álmatlanságot, ingerlékenységet, teljesítőképesség-csökkenést okozhat.
A következő napon várható időjárás
2026.02.05 csütörtök: Alapvetően felhős idő várható, de átmeneti vékonyodások, szakadozások lehetnek. Eső, záporeső szórványosan előfordulhat. A déli, délkeleti szelet élénk, helyenként erős lökések kísérhetik. Délután nagyrészt 7, 12 fok valószínű, de északkeleten és nyugaton ennél hűvösebb, délkeleten enyhébb lehet az idő.
Friss híreink:
Kemény év vár a magyar gazdákra: számolgatós lesz 2026
Számolós lesz az idei év, mind a műtrágyagyártók, mind a kereskedők, mind a gazdák részéről. Az ágazatban jelentős mértékű bizonytalanságot okozott az idén január elején életbe lépett CBAM-rendszer, amely a nagy karbonlábnyomú műtrágyákra vetett ki karbonvámot, de újabb vámemelések várhatók az orosz műtrágyáknál is. Emellett van némi fennakadás is a szállításoknál, bár a kereslet egyelőre gyenge a kereskedők és a gazdák részéről is. Az ágazatra rálátó szakértők szerint ráadásul a tavaszi vetésterületek alakulása és szerkezete is újabb bizonytalansági tényezőt jelent.
Nem elég túlélniük 2026-ot a magyar gazdáknak: most többre van szükség
A magyar termény nem húzónév a nemzetközi piacon, a készletezés egyre kockázatosabb, az árak pedig csökkenő pályán mozognak Dorogi Melinda, a GSD csoport kereskedelmi igazgatója és tulajdonosa, valamint a Celldömölki Malom Kft. ügyvezetője lapunknak kifejtette, hogy a 2026-os agrárév az óvatos döntések időszaka: csak azok a szereplők maradhatnak talpon, akik fenntarthatóan, integrált rendszerben működnek, gyorsan alkalmazkodnak a piaci környezethez, és nem egy szezonban, hanem több évre előre gondolkodnak.
Rég voltak ilyen nehéz helyzetben a gazdák: mi lesz az idei vetésekkel?
A magyar növénytermesztésben egyre kevésbé lehet rutinszerű döntéseket hozni. Az időjárás szélsőségei, az elmúlt évek tapasztalatai és a piaci árak együtt határozzák meg, hogy a gazdák milyen növények mellett köteleződnek el. A 2026-os szezon előkészítése már most számos bizonytalanságot hordoz, miközben több kultúra esetében jól látható elmozdulások láthatóak.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Sosem látott társadalmi káosz a küszöbön: hamarosan semmiben sem lehetünk biztosak abból, amit látunk, hallunk
Modern világunkban az egyik legértékesebb erőforrás az adat, amelyet a tudatos felhasználók egyre inkább igyekeznek védeni. A közösségi média platformok üzleti modelljei folyamatosan feszegetik a személyes adatokhoz fűződő jogaink határait, miközben a mesterséges intelligencia megjelenése új szintre emeli ezt a bizonytalanságot. Ki szabályozhatja ezeket a globális technológiákat, milyen eszközei vannak erre az államoknak vagy az Európai Uniónak, és egyáltalán létezik-e olyan kompromisszum, amely egyszerre szolgálja a felhasználók, a platformok és a társadalom érdekeit? Dessewffy Tibor digitális szociológussal, az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékének habilitált egyetemi docensével arról beszélgettünk, miért van a szabályozás szinte törvényszerű késésben a technológiai fejlődéshez képest, hogyan ütközik a nemzetállami jogalkotás a globális techcégek erejével, és miért problematikus már maga az arany középút fogalma is. Az interjúban szó esik a politikai hirdetések tilalmáról, az AI-tartalmak ellenőrizhetőségéről, a valóságba vetett hit megingásáról, valamint arról is, milyen társadalmi következményekkel járhat egy olyan nyilvánosság, ahol az algoritmusok formálják a közbeszédet.