Veres Virág Cintia • 2026. február 18. 06:03
A magyar mezőgazdaság napjainkban egyre összetettebb kihívásokkal szembesül, és ez alól a növényvédelem sem kivétel. A termelőknek nemcsak a kórokozók és kártevők elleni védekezéssel kell megküzdeniük, hanem a klímaváltozás, a szigorodó uniós szabályozások, a szűkülő hatóanyag-kínálat és a folyamatosan változó időjárási viszonyok hatásaival is. A kertészeti kultúrákban - különösen a gyümölcsösökben és zöldségnövényeknél - a kártevő- és kórokozónyomás már régóta magas, de a szántóföldi kultúrákban is egyre erősebb a gyom- és rovarnyomás, ami a termelők munkáját komoly komplex feladattá teszi. Görög Róbert, a Magyar Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője - aki ott lesz a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián, Kecskeméten is - szerint ma már nem arról van szó, hogy a növényvédelem kezelhetetlenné vált, hanem arról, hogy egyre több tényezőt kell egyszerre figyelembe venni, a döntési ablakok szűkülnek, és a kárképek dinamikája gyorsan változik.
A klímaváltozás különösen nagy hatással van a növényvédelmi gyakorlatra. Magyarországon nemcsak a hőmérséklet emelkedése jelent problémát, hanem a hektikus csapadékeloszlás és a szélsőséges időjárási jelenségek is. Ezek a tényezők a fertőzési és kártételi ablakokat rövidebbé és kiszámíthatatlanabbá teszik. A szakemberek szerint emiatt a hagyományos, naptár szerinti permetezés már nem elegendő; a siker kulcsa a rendszeres megfigyelés, az előrejelzés és a döntések biológiai, meteorológiai helyzethez igazítása. Ha a termelő rosszkor lép, könnyen lemaradhat a védekezésről, ami komoly termés- és minőségkiesést eredményezhet.
Nem könnyíti meg a helyzetet az EU sem
A helyzetet tovább bonyolítja az Európai Unió hatóanyag-politikája. Az elmúlt években számos növényvédő szer hatóanyagot vontak ki, vagy a kivonás határán állnak, ami a gazdák rendelkezésére álló eszközök számát jelentősen csökkenti. Az új „veszély alapú” szabályozás sok esetben nem veszi figyelembe a kockázatcsökkentő intézkedéseket, így a gyakorlatban biztonságosan használható anyagok is elveszhetnek.
Hazánkban különösen fontos, hogy több mint 4000 aktív növényorvos részvétele már önmagában komoly kockázatcsökkentő tényező, mégis a szabályozási környezet gyakran szűkíti a gazdák mozgásterét. A Zöld Megállapodás és az ehhez kapcsolódó stratégiák burkoltan a hagyományos hatóanyagok mennyiségi csökkentését célozzák, ami hosszú távon hatással lehet a termés mennyiségére, minőségére és az élelmiszerárakra is. Ha az EU-s agrárpolitika a termelők kezéből kiveszi a megfelelő eszközöket, miközben a szabadkereskedelmi megállapodások importált árukkal növelik a versenyt, az élelmiszer-biztonság is veszélybe kerülhet, és a környezeti terhelés is nőhet a hosszú szállítási láncok miatt
- emelte ki Görög Róbert.
A digitalizáció már nem kiváltság, hanem alap
A fenntartható, integrált növényvédelmi megoldások - melyek biológiai, fizikai és agrotechnikai módszereket egyaránt tartalmaznak - hatékonyan csökkenthetik a környezeti hatásokat, miközben biztosítják a termelés biztonságát. A gazdák kezébe olyan eszközökre van szükség, amelyek lehetővé teszik a károsítók célzott és hatékony leküzdését, a termésbiztonság fenntartását és a fenntartható fejlődést. Az iparág komoly beruházásokkal dolgozik a precíziós és digitális megoldások, valamint a biológiai alapú hatóanyagok fejlesztésén.
2030-ig több milliárd eurót terveznek biopeszticidekre, precíziós technológiákra és digitális megoldásokra költeni, hogy a gazdák gyorsan és megalapozottan tudjanak dönteni a mindennapi munkájuk során.
A növényvédelmi költségek súlya jelentősen nőtt az elmúlt években, és a termelők számára a fő kérdés ma már nem az, hogy sokat költünk-e, hanem az, hogy jól költünk-e. A legnagyobb megtakarítási lehetőség nem az egyszerű spórolásban rejlik, hanem a döntéshozatal optimalizálásában: pontosabb megfigyelés, előrejelzés, hatékony permetezéstechnika, megfelelő időzítés és az ismétlések elkerülése mind hozzájárulhat a költséghatékonysághoz. A rezisztencia-menedzsment, a hatóanyag-rotáció és az integrált megoldások alkalmazása kulcsfontosságú a hosszú távú termelési biztonság fenntartásához.
A szakember szerint a legnagyobb kockázat a gyümölcs- és zöldségágazatban jelentkezik, ahol az intenzív termelés, a magas kártevőnyomás és a szűkülő megoldáskészlet együttesen növeli a veszélyt. Emellett a szántóföldi kultúrákban is nő a kockázat a gyomirtás és a rovarok elleni védekezés terén, különösen a rezisztencia, az inváziós fajok és a szélsőséges időjárás miatt.
A termelési biztonság ma egyre inkább tudás-, adat- és technológiafüggő, ezért a precíziós és digitális megoldások használata nem luxus, hanem elengedhetetlen a versenyképességhez.
Sok múlik a médián is
A média szerepe szintén jelentős. A szakmai kontextus nélküli hírek torzíthatják a közvélemény szemléletét, mintha a növényvédelem „jó vagy rossz” kérdés lenne, miközben a valóság sokkal összetettebb. Az ágazat feladata, hogy érthetően és higgadtan közvetítse a tényeket, a jogszabályi hátteret és a termelői felelősséget, így biztosítva a fogyasztók tájékozottságát és a biztonságos, jó minőségű élelmiszer elérhetőségét.
A magyar növényvédelem jövője az integrált, tudás- és technológia-alapú megoldásokban rejlik, ahol a precíziós eszközök, a biológiai alapú módszerek és a szakszerű, időben történő beavatkozások együtt biztosítják a termelés fenntarthatóságát, a fogyasztók élelmiszer-biztonságát, és a klímaváltozásból adódó kihívások hatékony kezelését. A növényvédelem ma már nem csupán kémiai feladat, hanem stratégiai menedzsment, amely a tudásra, innovációra és szakmai fegyelemre épül.