agrarszektor.hu • 2026. március 2. 07:45
Délelőtt még nagy területen boríthatja vastag fátyolfelhőzet az eget, majd a déli óráktól nyugat felől csökken, szakadozik a felhőzet - derül ki az Agrárszektor hétfői (2026.03.02.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, hétfői (2026.03.02.) napon.
Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.03.02.) napon.
2026.03.02. hétfő: Délelőtt még nagy területen boríthatja vastag fátyolfelhőzet az eget, majd a déli óráktól nyugat felől csökken, szakadozik a felhőzet. Emellett a Dunántúlon gomolyfelhők is képződnek, amelyekből ott néhány zápor kialakulhat, máshol nem valószínű csapadék. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad.
A csúcshőmérséklet 12 és 17 fok között alakul.
Késő estére 0 és +8 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.
A következő napon várható időjárás
2026.03.03 kedd: Napos idő várható gomolyfelhőkkel, amelyekből főként a Dunántúlon néhol zápor is előfordulhat. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás. Hajnalban -3, +5, délután 13, 18 fokra számíthatunk.
Friss híreink:
Történelmi lépést tett az EU - hogy birkóznak meg ezzel a gazdák?
Nem csupán gazdasági lehetőségeket teremtenek, hanem stratégiai jelentőségű lépésként jelentősen erősítik az Európai Unió nemzetközi befolyását a Mercosur-országokkal és Indiával kötött szabadkereskedelmi szerződések. De vajon miért éppen most kaptak zöld lámpát ezek a megállapodások és mit nyerhetnek vagy épp mit veszíthetnek ezzel az európai gazdák? A téma kapcsán Byrappa Ramachandra, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója nyilatkozott az Agrárszektornak.
Nagyot kaszálhat, aki ilyen állatot tart: itthon és külföldön is imádják
Szlovák és román címkék a budapesti piacon, spanyol felvásárló a háttérben, japán és olasz export a térképen - a mangalica mára nemcsak egy őshonos fajta, hanem nemzetközi prémiumtermék lett. A kilencvenes évek spanyol befektetése indította el azt a piaci fordulatot, amelynek köszönhetően a korábban hanyatló állomány ma stabil, a termékek pedig a fine dining éttermektől a közvetlen gazda-vásárló értékesítésig több csatornán találnak piacra. A 8-10 ezer forintos kilónkénti ár nem pusztán márkázás kérdése: a lassabb növekedés, a magasabb takarmányigény és a kisebb szaporulat indokolja a költségesebb tartást. A vásárlók között egyszerre vannak nosztalgiát kereső idősebbek, tudatos fiatalok és prémiumfogyasztók, miközben a termelés jelentős része exportra megy. Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke lapunknak kifejtette, hogy a legnagyobb kihívás ma már nem a fajta fennmaradása, hanem a „mangalica” név és minőség védelme a hamisítványokkal szemben.
Lábunk előtt hevernek az aranyat érő növények: mégis alig használjuk őket
A közelmúltban megtartották a II. Miskolci Gyógynövény Konferenciát, melyet a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kara szervezett. Az előadások között szó volt a gyógynövényes gyógyítás helyzetéről, a gyógynövénytermesztők és méhészek együttműködési lehetőségeiről, a bio minősítésű gyógynövények jövedelmezőségéről, és több gyógynövény faj termesztéstechnológiai kutatási eredményeiről is.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Új aranyláz vagy túlárazott kacat? Kiderült az igazság 2026 slágerbefektetéséről
Látványosan ráfordultak a befektetők az AI-sztorira, de a kép már jóval árnyaltabb annál, mint amit a kezdeti hype sugallt. Miközben a mesterséges intelligencia köré épülő cégek húzták a globális tőzsdéket, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy nem minden AI-részvény ugyanaz, és sok esetben inkább infrastruktúráról, nem pedig valódi AI-termékeket fejlesztő vállalatokról beszélünk. A Pénzcentrum több piaci szereplőt is megkérdezett arról, mennyire valós a lakossági érdeklődés, van-e túlárazottság a piacon, és tényleg lufiban ülnek-e a befektetők, vagy inkább egy hosszabb technológiai átalakulás elején járunk.