Szedlák Levente • 2026. március 31. 06:02
2025 őszén az előző évhez képest nagyobb területen vetettek őszi kalászosokat és őszi káposztarepcét a magyar gazdák: az őszi búza vetésterülete csaknem elérte az egymillió hektárt, a repcéé pedig meghaladta a 153 ezer hektárt is. Ezt követően egy hűvös és csapadékos tél köszöntött Magyarországra, ám a február vége és a március már eléggé száraz és csapadékmentes volt. Emiatt országos szinten nagy eltérések figyelhetők meg az őszi kultúrák fejlettségét illetően. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szerint vannak térségek, ahol kifejezetten jó termésre lehet számítani, máshol viszont a termelők inkább óvatosabbak voltak a várakozásaikat illetően.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2025 november közepén közzétett operatív jelentése szerint az őszi mezőgazdasági munkálatok a tervezett ütemben haladtak Magyarországon, ugyanakkor több területen visszaesés volt tapasztalható a tavalyi évhez viszonyítva. Az őszi vetésű növények tervezett területe tavaly 1,6 millió hektár volt, amelynek ekkor közel 99%-án már elvégezték a talaj-előkészítést. A tavaszi vetésű kultúráknál viszont a talajmunka üteme lassabb volt: a NAK felmérése szerint a tervezett 1,5 millió hektár csupán 32,9%-án fejeződött be a talajelőkészítés, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
A jelentésből kiderült, hogy a magyar gazdák 1,5 millió hektáron vetettek őszi gabonákat, és november 12-ig a tervezett terület egészével elkészültek. Az őszi árpa, búza, durumbúza és tritikálé esetében a munkák teljesen lezárultak, míg az őszi rozs vetése közel teljes, 99,9%-os készültséget mutatott ekkor. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza (durumbúza nélkül) területe jelentősen, 7,8%-kal nőtt, így elérte a 994 ezer hektárt. A vetések üteme összességében megegyezett a tavalyi év tapasztalataival. Az őszi káposztarepce vetésterülete is nőtt 2025 őszén, elérte a 153,1 ezer hektárt.
A mögöttünk levő hetek során ugyanakkor rendkívül száraz időjárásban volt része Magyarországnak. A HungaroMet Zrt. legfrissebb, március 26-án megjelent agrometeorológiai jelentése szerint az elmúlt 30 nap csapadékösszege az ország nagy részén 1-4 mm között alakult, több helyen egyáltalán nem is esett, míg a záporokkal érintett területeken is mindössze 5-10 mm-t mértek. A sokéves átlagtól való elmaradás 25-35 mm közötti, és a 90 napos csapadékösszeg is szinte országszerte jelentős, 25-45 mm-es hiányt mutat. A jelentés kitért arra is, hogy a talaj felső rétege az elmúlt héten tovább száradt, ugyanakkor 20 cm alatt még megfelelő nedvesség áll rendelkezésre. Az Alföldön és a Mezőföld nagy részén azonban a téli időszak nem töltötte fel kellően a felső egy méteres talajréteget sem, így ott 60-90 mm hiány mutatkozik, míg más területeken - főként a felszín közeli réteg kiszáradása miatt - 25-40 mm-rel kevesebb nedvesség áll rendelkezésre a telítettséghez képest. Erre érkezett március utolsó hétvégéjén egy csapadékosabb időjárás, amely az előrejelzések szerint akár 15-50 mm közötti csapadékot is hozhatott, de a nagyobb mennyiségre a nyugati, délnyugati tájakon volt esély.
Látható tehát, hogy az elmúlt időszakban lehullott csapadék elmarad a sokéves átlagtól. Ez pedig komoly hatással lehet az őszi vetésű kultúrákra. De milyen állapotban is vannak ezek az állományok? Hogy látják a helyzetet a gazdák? Az Agrárszektor ennek járt utána.
Németh Zoltán, a zalai Baki Agrocentrum Kft. növénytermesztési ágazatvezetője kérdésünkre elmondta, hogy ősszel mintegy 680 hektáron vetettek búzát, 150 hektáron árpát, 160 hektáron borsót és 410 hektáron repcét. A növények kifejezetten jó képet mutatnak, a szakember szerint nincs olyan állomány, ami rossz állapotban lenne. A kalászosok már a bokrosodás végén, az első nódusznál vannak, a repce zöldbimbós állapotban van, a borsó pedig 5-10 centis, vagyis minden állomány az elvárt fenológiai állapotban van. Németh Zoltán beszélt arról is, hogy náluk a tél során volt ugyan -20 fokos hideg is, de szerencsére ez nem száraz fagy volt, és ekkor hótakaró borította a növényeket, megvédve azokat. A növényvédelmet illetően a szakember elmondta, hogy a kalászosokban és a borsóban mostanáig csak gyomirtásra és tápanyag-utánpótlásra volt szükség, ám a repcével nagyobb gondban vannak. Ennél a kultúránál ugyanis kevés felhasználható hatóanyag maradt, így legfeljebb 70-80%-os hatékonysággal tudnak fellépni a rovarkártevők ellen. Németh Zoltán a kilátásokat illetően elmondta, hogy ha nem lesznek szélsőséges időjárási események, akkor a kalászosoknál hektáronként akár 9-10 tonnás eredmények is reálisak lehetnek, a repcénél 4-5 tonnára számítanak, a borsónál pedig 4,5-5,5 tonnát remélnek. A becslést az előző évek tapasztalatai alapján hozták, de az aratásig még bármi történhet. Jelenleg épp nagy szél van a térségben, és bár a hétvégén végre esett az eső, előtte 5 hétig nem hullott csapadék sehol - tette hozzá a növénytermesztési ágazatvezető.
Kevésbé volt optimista Rózsa Ádám, az EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője, aki kérdésünkre elmondta, hogy ősszel nagyjából 3000 hektáron vetettek búzát és árpát, repcét viszont egyáltalán nem. Mivel az elmúlt időszakban elég kevés - összesen nagyjából 70 mm - csapadék hullott a térségben, és a hétvégére beígért 40 mm-ből is csak 12 lett, ezért a növények némileg elmaradásban vannak a fejlődésben. A télből még jól jöttek ki, de mostanra már látszik a csapadék hiánya az állományokban. Az állományok eléggé heterogén képet mutatnak, a fejlődés elmaradt a megfelelőhöz képest. A szakember bszélt arról is, hogy eddig még nem volt szükség növényvédelmi kezelésre a táblákon, de a mostani csapadékhullám elvonulása és a felmelegedés miatt lehetnek gombaproblémák a jövőben, így valószínűleg preventív gombaölőszeres kezelésekre lesz szükség. Emellett egyre több vetésfehérítő imágót találnak a táblákon, így erre később külön figyelmet kell majd fordítaniuk. Rózsa Ádám a várható kilátásokat illetően elmondta, hogy a kalászok gyakorlatilag kész vannak, innen a terméspotenciál már csak lefelé mehet. A szakember a következő időszakot illetően pesszimistább volt: mint mondta, a meteorológiai előrejelzések szerint egy nem túl csapadékos tavasz várható 2026-ban, és ez fogja befolyásolni a kalászosok terméspotenciálját. A növénytermesztési főágazatvezető úgy látta, hogy annak ellenére, hogy országosan nagy területen vetettek kalászosokat, a térségben sokfelé lehet rossz állapotban levő vetéseket látni. Ha lenne egy jó, csapadékos időjárás, akkor egy jó termés is kijöhetne, de az előrejelzések nem ezt valószínűsítik.
A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Nagykun 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nél tavaly ősszel 1000 hektáron vetettek búzát, árpát és takarmánykeveréket, amiben van pillangós, alakor és tritikálé is. Bori Tamás, a vállalkozás elnök-igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy jó volt a kelés, de nagyon hiányzott a csapadék a kalászosok bokrosodásához és ahhoz, hogy bemossa a műtrágyát a földbe. Jelenleg viszont 10 mm felett vannak, és remélik, hogy ez a tendencia folytatódni fog, és rendesen be tud indulni a bokrosodás az állományokban. A szakember beszélt arról is, hogy eddig nem kellett különösebben védekezni a károsítók ellen, gomba- és rovarölőre eddig nem volt szükség, két hete a gyomok ellen csináltak egy gyomfésűzést. A kilátásokat illetően Bori Tamás inkább óvatos volt, mint mondta, az állományok állapota alapján ebből akár még jó termés is lehet, ez főleg a csapadékon fog múlni.