agrarszektor.hu • 2026. április 25. 17:34
Budapest éghajlata folyamatosan melegszik: a nyarak egyre szárazabbak, a csapadék eloszlása egyenetlenebb, az időjárás pedig mind szélsőségesebb lesz. Bár a téli fagyok nem tűnnek el teljesen, a legrosszabb forgatókönyv szerint a század végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeiéhez hasonlíthat majd. Mivel a folyamatot rövid távon már nem lehet megállítani, a legfontosabb feladat a városi infrastruktúra felkészítése és a klímaadaptáció - írta meg a Telex.
Az éghajlatváltozás jövőbeli mértéke leginkább az emberiség üvegházhatásúgáz-kibocsátásától függ. Honti Márk, a HUN-REN–BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója szerint az optimista klímamodellek azzal számolnak, hogy 2050-ig lezajlik a felmelegedés java, majd a folyamat lelassul. A pesszimista emissziós forgatókönyvek alapján viszont a melegedés egészen a század végéig töretlenül folytatódik. Abban azonban minden tudományos előrejelzés egyetért, hogy Budapest éghajlata jelentősen melegebb lesz.
A 35 Celsius-fok feletti extrém hőségnapok száma drasztikusan emelkedni fog. A legrosszabb esetben 2100-ra akár a kétszeresére is nőhet ez a mutató a 2010 előtti időszakhoz képest. Ennek következtében a hőségriadó a jövőben már nem számít majd extrém eseménynek. A melegedés ráadásul nem egyenletesen érinti az évszakokat. A nyár, az ősz és a tél erőteljesen melegszik, a tavasz azonban viszonylag hűvösebb és szárazabb marad. Bár a mínusz 10 fok alatti zord napok ritkábbak lesznek, pálmafákat továbbra sem érdemes a fővárosban ültetni, hiszen fagyos napokra a jövőben is biztosan számítani kell.
A csapadék esetében nem az éves átlagmennyiség minimális változása, hanem az egyenetlen időbeli eloszlás okozza majd a legnagyobb gondot. A csapadékos napok száma csökken, a hosszú, aszályos időszakokat pedig hirtelen lezúduló, nagy intenzitású felhőszakadások szakítják meg. További probléma, hogy a csapadék nagy része ősztől kora tavaszig hullik majd le, így a növényzet a nyári időszakban alig tudja hasznosítani. A sűrűsödő extrém csapadékesemények az amúgy is túlterhelt városi csatornahálózatot és a meglévő infrastruktúrát komoly veszélynek teszik ki.
A jelenleg is zajló klímaváltozás hatása olyan, mintha Budapest lassan délkeleti irányba tolódna el a térképen. Az időjárási szélsőségek a Duna vízjárását is jelentősen átalakítják. Bár a folyó átlagos vízhozama az alpesi vízgyűjtő területeken várható többletcsapadék miatt növekedni fog, a jövőben fel kell készülnünk a történelmi kisvizekre és a korábbiakat meghaladó árvizekre is. Mindez azt jelenti, hogy újra kell definiálni az extrém időjárás fogalmát. A városfejlesztés és az üzemeltetés során elengedhetetlenné válik a klímatudatos tervezés, hogy alkalmazkodni tudjunk az egyre szélsőségesebb körülményekhez.