A WMO figyelmeztetett, hogy az idei El Niño jelenség a decemberi csúcspontja előtt tovább erősödik, és akár az 1950 óta mért legerősebbé is válhat.
A bolygó lehűtésére tett erőfeszítések váratlan következményekkel járhatnak.
Az elmúlt három évtizedben drasztikusan megnőtt a Hortobágyon átvonuló és telelő vadludak száma, amit egyértelműen a melegedő éghajlat okoz.
Az üvegházhatású gázok koncentrációja rekordokat dönt.
A klímaváltozás hatásait vizsgáló különböző modellfuttatások szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében.
Az európai, így a magyar mezőgazdaság is egy olyan átalakuláson megy keresztül, ahol a hagyományok és a modern realitás egymásnak feszülnek.
A hosszú távú átlagok szerint 2028 körül léphetjük át a 1,5°C-os szintet.
A Földről készült legújabb éghajlati jelentés szerint minden mutatóban rosszabb lett a helyzet.
A legrosszabb forgatókönyv szerint az évszázad végére a főváros klímája Észak-Irán egyes területeihez hasonlíthat.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó megtapasztalhatta, hogy a korábban stabilnak hitt talajvízszint egyre kiszámíthatatlanabbá vált.
Sokkal nagyobb eséllyel omolhat össze az észak-atlanti áramlás, mint eddig gondolták.
Drámai felfedezést tettek a kutatók a Golf-áramlattal és Európa éghajlatával kapcsolatban.
A globális tengerszint 1993 és 2022 között mintegy 90 milliméterrel nőtt, ami átlagosan évi 3,3 milliméteres emelkedést jelent.
A december és a február is 2,5 fokkal volt enyhébb az éghajlati normálnál hazánkban.
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat.
A pálmák között is számos haszonnövény van
Vannak bizonyos billenőpontok az éghajlatban, amelyek változása már nem visszafordítható.
A tó vízminőségét és vízháztartását jelentősen befolyásolja a Zala folyó, amely a befolyó vízmennyiség mintegy felét adja.
Az utóbbi évek időjárási anomáliái lassan éghajlati változás szintjére emelkednek.
A Föld albedója csökkenőben van, melynek révén a beérkező napenergia egyre nagyobb hányada nyelődik el.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
