agrarszektor.hu • 2026. május 12. 12:05
Az elmúlt években egyre aszimetrikusabbak lettek az évszakok Magyarországon, a tavasz például már csaknem az év egyharmadán át tart. A növényekben a nedvkeringés így hamarabb indul meg, emiatt viszont sokkal jobban fenyegetik őket az egyre gyakoribb tavaszi fagyok. 2026-ban május 1-jén érkezett egy akkora fagy hazánkba, ami több ezer hektáron pusztította el a teljes szőlő- és gyümölcstermést, milliárdos károkat okozva az ágazat szereplőinek. De mennyire is vannak kitéve a szőlőültetvények és a gyümölcsösök a klímaváltozás hatásainak? Lehet-e védekezni az egyre extrémebbé váló időjárás ellen? Mire számíthatnak a magyar termelők a jövőben? Erről beszélgetett Béla Zoltán, Dűne Borbirtok tulajdonosa és Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékén doktorandusz-hallgató, éghajlatkutató a Másfélfok online sajtótájékoztatóján.
Szabó Péter elmondta, hogy kollégáival azt vizsgálták és vizsgálják, hogy a hazánkban tapasztalható hatások mekkora része természetes, és mekkora része az emberi tevékenység következménye, illetve mekkora a szőlőre és a gyümölcsfákra nehezedő nyomás. A szakértő elmondta, hogy a megfigyelések azt mutatják, hogy az elmúlt években a tavaszi fagyok korán kezdődnek, és sokáig tart a fagyveszélyes időszak. Szabó Péter beszélt arról is, hogy bár sokan úgy érezték, a 2025-ös és a 2026-os tavasz nem volt hideg, az 1991-2020 közötti klímaátlagnál mindkettő melegebb volt. Az ugyanakkor kétségbevonhatatlan tény, hogy megváltoztak az évszakok, minden évszak egyre melegebb, ráadásul ezek kezdetei is egyre aszimmetrikusabbak. Mint mondta,
a tavasz például - a globális felmelegedésnek köszönhetően - korábban kezdődik és sokkal tovább, akár 116 napig is eltart.
Az éghajlatkutató beszélt arról is, hogy a klímaváltozás hatására a hidegtűrő növényeknél az Alföldön 2-3 héttel korábbra tolódott a vegetációs időszak kezdete, míg a melegigényes növényeknél (szőlő, csonthéjasok) nincs ilyen. A jövőt illetően több lehetséges forgatókönyvet vizsgálnak a kutatók, ebből az egyik optimistább szerint 2040-től erős kibocsátás-csökkenés várható, míg a pesszimista forgatókönyv szerint nem lesz ilyen mérséklődés, és minden ugyanúgy fog folytatódni, ahogy eddig. Ez utóbbi forgatókönyv szerint a jövőben a hidegtűrő növényeknél akár januárban is megindulhat a vegetációs időszak kezdete, míg a melegigényeseknél március 15-e körül lesz várható. Ugyanakkor a jövőben tovább fog nőni a fagyveszélyes időszak hossza, még az optimistább forgatókönyv szerint is.
Szabó Péter beszélt arról is, hogy a gyümölcsfáknál a virágzás kezdete utáni fagy (a -2,7 Celsius-fokot elérő, vagy meghaladó kőmérséklet) már 50%-os termésveszteséget tud okozni. Ez pedig az almát fogja a legerősebben érinteni, hiszen az ország gyümölcsöseinek körülbelül 70%-át ez a faj adja. A jövőben növekedni fog a virágzás alatti fagyveszélyes évek száma az almánál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében különösen, de a többi gyümölcsfajtánál is 20-40%-os növekedés várható e tekintetben. A klímakutató a szőlőtermesztés kapcsán elmondta, hogy 1971 óta a hőösszegekben mintegy 25%-os növekedés történt, és az optimista forgatókönyv szerint a század végére Dél-Spanyolországban és Tunéziában, a pesszimista előrejelzés szerint viszont a Duna-Tisza közében is túl forró lesz az éghajlat a szőlőtermesztéshez.
A 35 Celsius-fok feletti napok száma jelenleg 6, de ebből akár 4x több is lehet. Ami a fagyot illeti, a Duna-Tisza közén a fagyveszélyes napok száma is növekedni fog, akár 3-10x több fagyos nap is lehet hazánkban
- jelezte Szabó Péter.
Béla Zoltán arról beszélt, hogy az Alföld közepén 70 hektáron termesztenek szőlőt, és mellette jó pár hektáron gyümölcsöseik is vannak, ahol szilvát, meggyet és bodzát termesztenek. Az elmúlt 15-20 évben enyhébbek lettek a telek, és emiatt mind a szőlő, mind a gyümölcsfajok hamarabb kikerülnek a mélynyugalmi állapotból, megindul a nedvkeringés és elkezdenek megjelenni a rügyek. Ez azonban jobban kiteszi a növényeket a lehűléseknek. A borász azt is elmondta, hogy tapasztalatai szerint a csonthéjasoknál a virágzási időszak előbbre tolódott, míg a szőlőnél az a gond, hogy a kihajtás április eleje-közepe körüli időszakra került, amikor a legnagyobb a fagyveszély. Ha a fentebb említett pesszimista forgatókönyv valósul meg, az még kockázatosabbá fogja tenni a szőlőtermesztést Magyarországon, ráadásul a fagyveszélyes időszak széthúzódása gazdasági szempontból komoly terhet jelent a termelők számára. Ez a két folyamat - a nedvkeringés hamarabbi megindulása és a fagyveszélyes időszak kitolódása - együtt azt is eredményezheti, hogy már február végén, március elején elpusztulhat a kajszi. A szakember a szőlőt illetően megemlítette, hogy az elmúlt 20-25 évben a téli fagyok egyre kevesebb problémát okoztak a szőlőültetvényekben, viszont a kora tavaszi fagyos időszak 10-14 nappal megnőtt.
Ezzel együtt a szüreti időszak is korábbra tolódott. Az Irsai Olivér szürete korábban jellemzően augusztus közepén kezdődött, az elmúlt 5 évben viszont 2-3 alkalommal is augusztus első napján el tudták kezdeni a szüretet a borászok. Szeptember végére gyakorlatilag a pincék és eszközök kitakarításával is végeznek az ágazat szereplői
- ismertette Béla Zoltán.
A szakember a védekezés módjait illetően közölte, hogy a szőlő genetikája szerencsére elég nagy rugalmasságot biztosít, a nemesítésbe pedig bekerültek a későbbi fakadású, nagyobb hőösszeget bíró fajták. A nemesítés fő iránya a kevesebb inputanyag felhasználásával, kisebb környezeti terheléssel járó, ugyanakkor nagyobb stressztűréssel rendelkező fajták létrehozása lett. A gyümölcsféléknél egyébként ugyanezek a követelmények vannak, így ott is ez az irány figyelhető meg a nemesítésnél. Béla Zoltán hozzátette, hogy beszélni kell az elsivatagosodás veszélyéről is, hiszen jóval nagyobb a hőingadozás, mint 15-20 éve, így nagyon át kell gondolni, mit termesszenek az ágazat szereplői.
De ha a görögök és az olaszok tudnak alkalmazkodni ehhez, akkor nekünk is menni fog
- tette hozzá.
Béla Zoltán az idei évet illetően elmondta, hogy április elejétől több alkalommal is 0 fok körüli, vagy az alatti hajnali hőmérsékletek voltak, a termelők pedig a már elvirágzott, vagy virágzás alatt levő kultúrákat próbálják védeni. A szakember szerint a füstölés leginkább csak arra jó, hogy a szomszéd területét bebüdösítse az ember, illetve hogy megszabaduljon a felesleges szénájától, mivel ez a megoldás 0 és -1 Celsius-fok között tud működni, de csak akkor, ha egyébként szélcsend van. A Dűne Pincészet tulajdonosa elmondta, hogy május 1-ig megúszták a fagyokat, az akkori brutális hidegbetörés őket is elérte. Mint mondta, a Hajós-Bajai és a Csongrádi borvidéken a gazdák hiába rendelkeztek fagyvédelmi megoldásokkal. Ők se tudtak mit kezdeni az országba betörő szállított faggyal, a szilva, a meggy és a szőlő náluk is szinte teljesen lefagyott, csak abban tudnak reménykedni, hogy a rejtett rügyekből, mellékrügyekből még lehet valami. De ha a következő időszakban a növények nem kapnak elég csapadékot, akkor ezek nem fognak tudni kihajtani. Béla Zoltán végezetül beszélt arról is, hogy a kárenyhítési vonalat, annak metódusát a jövőben módosítani kell, és valahogy meg kell oldani a talajvíz visszatöltését, különben az idei év fog újra és újra megismétlődni.