A csomag célja, hogy reagáljon az ágazat előtt álló kihívásokra, miközben segíti a termelőket.
Súlyos válságba került a megyében a szőlőtermesztés az aranyszínű sárgaság fitoplazma terjedése miatt.
Az ellenőrzött szaporítóanyag vásárlása is sokat segít a szőlő aranyszínű sárgaság terjedése ellen.
Súlyos válságban a zalai borvidék: az aranyszínű sárgaság fitoplazma fertőzés 2025-ben több mint 215 ezer szőlőtőkét pusztított el.
Rendkívüli támogatásban részesülhetnek a tavaly tavasszal fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők.
A magyar bor nemzeti identitásunk része, hozzátartozik a kultúránkhoz, ezért az ágazat támogatása, a termékek piaci pozícióinak erősítése kiemelt feladata az agrártárcának.
A szakértők szerint a klímaváltozás miatt kísérletezni kell a szőlőtermesztésben.
Idén közel 4000 mintát vizsgált a Nébih laboratóriuma a szőlő aranyszínű sárgasága betegség (FD) felderítésére.
A magyar borpiac stabil alapokon áll, a fogyasztói szokások pedig a változó trendek mellett is jól értelmezhető irányba fejlődnek.
A 2025. év tavaszán a rendkívül súlyos tavaszi fagy miatt a szőlő- és gyümölcstermesztési ágazat példátlan mértékű kárt szenvedett.
Robbanásszerűen terjed Magyarországon az aranyszínű sárgaság, és a borászatok ma talán nagyobb veszéllyel néznek szembe, mint az elmúlt évtizedben bármikor.
A Nébih egy 0,3 ha nagyságú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei borszőlő ültetvényen igazolta a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma jelenlétét.
Az adminisztráció csökkentéséhez elengedhetetlen a digitalizálás, az egységes borászati informatikai rendszer bevezetése.
A szakemberek azon dolgoztak, hogy gátat lehessen szabni a szőlőütetvényeket fenyegető betegség terjedésének.
A legnagyobb kihívás ma már nem az időjárás, hanem az aranyszínű sárgaság nevű betegség.
Az aranyszínű sárgaság az egyik legveszélyesebb szőlőt fertőző zárlati károsító, amit hazánkban először 2013-ban mutatott ki a hatóság.
A szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma miatt újabb területen rendeltek el növényvédelmi zárlatot a Balatonboglári borvidéken.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
Indul az aranyszínű sárgasággal fertőzött szőlők drónos felderítése Magyarországon.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Kettős válság sújtja a hazai állattenyésztést, amelyből a kiút csak a fejlesztések révén valósulhat meg.
Több gyümölcs termesztése gyakorlatilag megszűnt Magyarországon, másoké brutális visszaesést mutatott.
Sáros, elavult szakmaként tekintenek az agráriumra, így az utánpótlás egyre komolyabb probléma.
Agrárcégek, közepes termelők is pénzhez jutnak – az állam fizeti a kárt.
A No-Till technológia felgyorsuló térnyerése és a LEMKEN Solitair NT (No Till) szerepe a vízmegőrző vetéstechnológiákban
A 2025-ben megrendezett Agritechnica kiállításon a Monosem standja számos érdekes újdonságot tartalmazott. A legtöbb újítást a vázak, és az azokra szerelhető vetőkocsi-elrendezések kapták.
Rejtett veszély a napraforgóban és a kukoricában: a drótféregkártétel
