agrarszektor.hu • 2026. május 17. 10:02
Magyar Péter frissen megalakult kormánya már az első ülésén kiemelt prioritásként kezelte a Magyarországot sújtó történelmi léptékű aszályt és a drámai vízügyi helyzetet. Bár a májusi esők hoztak némi enyhülést, a folyók és tavak vízállása továbbra is kritikus. A több éve halmozódó csapadékhiány miatt a szakemberek a téli és tavaszi vízkészletek fokozott visszatartásában, valamint átfogó vízgazdálkodási stratégiák kidolgozásában látják a megoldást.
Az új kabinet már a hivatalos megalakulás előtt jelezte a helyzet súlyosságát. Az egyre pusztítóbb aszály, valamint a felszíni és talajvizek alacsony szintje miatt Gajdos Lászlót, az élő környezetért felelős minisztert azonnali cselekvési terv kidolgozására utasították. Emellett bejelentették egy vízügyi koordináló központ létrehozását is. Ezekre az intézkedésekre azért volt szükség, mert a tartós csapadékhiány miatt a 2022-esnél is súlyosabb nyári vízhiány fenyeget - jelentette a Telex.
Az év első hónapjaiban alig esett csapadék. Áprilisban az átlagos 40 milliméter helyett mindössze 4 millimétert mértek országosan. Bár a májusi záporok és egy közeledő mediterrán ciklon némileg mérsékelték a szárazságot, a talaj mélyebb rétegei az Alföldön és a Mezőföldön kritikusan szárazak maradtak. Ennek oka, hogy ezek a rétegek már a tél folyamán sem töltődtek fel vízzel. A 2021 óta tartó csapadékszegény időjárás miatt a halmozott csapadékhiány országosan meghaladja a 460 millimétert. A Tisza vízgyűjtő területén ez az érték helyenként a 900 millimétert is eléri.
Ennek következtében a magyarországi folyók vízállása drámaian alacsony, sokkal inkább a nyár végi kisvízi időszakot idézi. A Tisza szolnoki szakaszán idén májusban sosem látott negatív rekordot, mínusz 285 centimétert mértek. A Duna, a Rába és a Dráva hazai szakaszainak mederteltsége tíz százalék alatt mozog. Bár egy-egy intenzívebb esőzés okozhat hirtelen vízszintemelkedést vagy akár árhullámot is, a tartós vízhiányt ez nem oldja meg. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) tájékoztatása szerint a korábbi gyakorlattal szemben ma már nem a belvizek mielőbbi levezetése, hanem a vízvisszatartás a legfőbb cél. A téli időszakban zárva tartották a vízügyi műtárgyakat, és feltöltve hagyták az öntözőcsatornákat. Ezzel a módszerrel a kedvezőtlen időjárás ellenére is 140 millió köbméterrel több vizet sikerült tartalékolniuk, mint egy évvel korábban. Ennek köszönhetően május elején összesen 615 millió köbméter vizet tároltak a duzzasztott vízterekben, tározókban és csatornákban. Ezt a vizet azonban ki is kell juttatni a tájba, amihez elengedhetetlen a gazdálkodókkal és a lakossággal való szoros együttműködés.
Nagy tavaink is megszenvedik a tartós szárazságot. A Balaton és a Velencei-tó téli feltöltődési időszaka 30-40 százalékkal elmaradt az átlagostól. A Velencei-tó vízállása jelenleg csaknem egy méterrel alacsonyabb az optimálisnál, és mindössze 11 centiméterrel haladja meg a valaha mért legkisebb értéket. Az OVF szerint hosszabb távon szükség lehet a tavak mesterséges vízpótlására. A növekvő párolgási veszteségek és a sérülékeny vízgyűjtő területek miatt azonban ezt alapos ökológiai vizsgálatoknak kell megelőznie. Somlyódy Balázs, a Magyar Hidrológiai Társaság társelnöke szerint Magyarország vízmérlege évek óta negatív. Folyamatosan csökken a külföldről érkező vízhozam, a talajvízszint pedig évente 3-5 centimétert süllyed. Ezzel párhuzamosan a párolgási veszteség a nyolcvanas évekhez képest a duplájára nőtt. A szakember hangsúlyozta, hogy a problémát nem lehet egyik napról a másikra megoldani, hanem a teljes vízgyűjtő rendszer komplex vizsgálatára van szükség. Kiemelte: a nyári aszályokra elsősorban a téli és tavaszi időszakban kell felkészülni az érkező víz visszatartásával. Ellenkező esetben nyáron már csak a maradék kevés vizet lehet elosztani, ami hatalmas költségekkel és nehézségekkel jár.