MTI • 2026. május 22. 08:59
A fakitermelés Magyarországon az elmúlt két és fél évtizedben meglehetősen stabil volt, az éves szinten kitermelt famennyiség a 7 és a 7,7 millió köbméter között mozgott. Két nagyobb megugrást lehetett csak megfigyelni, 2009 és 2011 között, illetve 2020 és 2022 között. Fontos azonban, hogy ezeket az időszakokat mindig egy visszaesés előzte meg. Magyarország erdőgazdálkodása európai viszonylatban fenntarthatónak számít, az éves fanövedék rendre meghaladja a kitermelés mértékét. Gajdos László, a környezetért felelős új miniszter szerint ugyanakkor új alapokra kell helyezni az állami erdőgazdálkodást.
A magyarországi fakitermelés az elmúlt 24 évben viszonylag egyenletesnek volt mondható, jellemzően 7-7,7 millió köbméter között mozgott, és mindössze két nagyobb kiugrást lehetett megfigyelni ezen a téren. Igaz, ezek mindegyikét egy-egy visszaesés előzte meg, így elmondható, hogy van egyfajta ciklikusság ezen a téren - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a Nemzeti Archívum és az MTI adatain alapuló friss grafikonból. 2009-ben az előző évhez képest körülbelül 5%-kal csökkent a fakitermelés hazánkban, majd a következő két évben több, mint 19%-os növekedés volt látható, ami aztán ismét elkezdett csökkenni. A következő, az előzőnél nagyobb visszaesés 2018 és 2020 között történt, amikor két év alatt 15,3%-kal esett vissza a fakitermelés itthon, a rákövetkező két évben, 2020 és 2022 között mintegy 25%-kal növekedett a kivágások mértéke. Azóta egyébként ismét egy jelentős csökkenés történt 2024-ig ismét 16%-kal csökkent a kitermelt famennyiség hazánkban.
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unióban az erdőgazdálkodása nagyrészt fenntartható pályát követ. A 2023-as adatok szerint a tagállamok túlnyomó többségében az erdők nettó fanövedéke meghaladta a fakitermelés mértékét. A kitermelés után megmaradó legnagyobb nettó növekményt Romániában mérték 39,9 millió köbméterrel. Őt követte Svédország 26,4 millió, majd Lengyelország 26,3 millió köbméterrel. Magyarország a mezőny közepén haladt, körülbelül 4,9 millió köbméteres növekménnyel.
Mint ismeretes, Gajdos László, a környezetért felelős új miniszter május 13-án azonnali hatállyal betiltotta a tarvágást a hazai védett erdőkben. A miniszter közlése szerint a magyar erdők nem csupán faanyagot, hanem az ország jövőjét és épségét is jelentik. Gajdos László emellett azt is közölte, át fogják alakítani az állami erdőgazdálkodást, hogy a profit helyett végre az ökológiai szemlélet legyen az irányadó. Ezzel kapcsolatban Lapos Tamás erdőmérnök és Nagy Dániel erdőmérnök-jogász már egy átfogó szakpolitikai javaslatot is letettek az asztalra. A szerzők szerint a jelenlegi fakitermelés-központú erdőfenntartási, erdőfinanszírozási megközelítés hosszú távon nem tartható fenn: az erdőknek egyre fontosabb szerepük van a klímavédelemben, a vízvédelemben, az egészség megőrzésében és a vidéki életminőség fenntartásában is.
Az élőfakészlet fafajcsoportok szerinti megoszlása azt mutatja, hogy az erdőgazdálkodási célú erdők élőfakészletét 2024-ben körülbelül 11 csoport alkotja, ennek csaknem felét három fafaj adta. Ezek a tölgy, a cser és a bükk voltak. Ezeken kívül az akác, a nyár és az erdeifenyő rendelkezett még jelentősebb állományokkal.
Fontos azonban, hogy a hazai erdők jövője ma már nemcsak a fakitermelésen múlik. Vannak olyan szakmai irányok, mint például az örökerdő-gazdálkodás és a folyamatos erdőborítás, amelyek a változatos, egészséges és klímabiztos erdők kialakítását célozzák. Ennek kapcsán már a szakemberek is a szemléletmódváltás szükségességét és sürgősségét hangsúlyozták.