A 12 ezer lakosú Üllőn egy szemétlerakóként működő, 1,3 hektáros, spontán fásítást alakított át a Pilisi Parkerdő multifunkciós városi erdővé.
Már megtehetik a javaslataikat az erdőgazdálkodók a 2025. évi körzeti erdőtervezéshez.
Természetjárás során bárki találkozhat a fák tövében megbúvó, mesevilágot idéző apró víztestekkel.
A klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele.
Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.
Milyen fejlesztéseket hajtott végre a Pilisi Parkerdő Zrt. a Péterhalmi-erdőben?
Az utóbbi évek extrém időjárása jelentős hatást gyakorolt Európa erdeire, az egészségi állapotuk már most súlyos.
Egyre gyakoribbak a károkozó szélviharok és erdőtüzek, sőt aggasztóan terjed a szú is.
A talaj kulcsfontosságú szerepet tölt be a globális felmelegedéssel folytatott harcban.
Miért öntenek ma eurómilliókat digitális erdőkbe? Vajon a magyar erdészetek is tudnának a karbonkredit-piacból profitálni?
A megnövekedett kereslet ellenére minden jel arra mutat, hogy nem lesz hiány idén tűzifából.
A tavalyi rendkívüli aszály a magyarországi erdők állapotára is rányomta bélyegét.
Magyarországon a Soproni Egyetem a faipari és erdészeti képzések és kutatások központja
Egyre fontosabb az invazív rovarfajok megjelenésének korai előrejelzése.
Megújulnak az erdők a Beliczay-szigeten.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.