Az Országos Erdőkár Nyilvántartási Rendszerbe érkezett bejelentések alapján tavaly jelentősen megnőtt az abiotikus okokra visszavezethető károsítások aránya: a 2021-es 21%-ról 48%-ra emelkedett. Nem meglepő módon az abiotikus károk mintegy 80%-ánál az aszály volt a kiváltó tényező - olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) oldalán. Első pillantásra meglepő ugyanakkor, hogy a vármegyénkénti területi arányok tekintetében az adatok nem feltétlenül korrelálnak szorosan a csapadékadatokkal. Közelebbről vizsgálva, bizonyára egyéb tényezők, így például a fafaj és a korosztályviszonyok, valamint a mintavételi módszer is közrejátszhattak az adatok ilyetén alakulásában.

Érdekesség viszont, hogy a tavalyi évben a bejelentett károsított területek kiterjedése, 110 ezer hektárról 61 ezer hektárra csökkent. Ennek, valamint a csaknem már két évtizede tartó negatív trendnek a lehetséges háttere megérdemelne egy mélyebb elemzést, amint az is, hogy mindez miként értékelhető európai összehasonlításban. A fő kérdés tehát az, hogy kell-e aggódni a magyar erdőkért?

Az extrém, légköri szárazsággal párosuló aszály az erdőtüzek számában, kiterjedésében is jelentős növekedést hozott. A nyári időszakban számos, pusztító koronatűzzé fejlődött erdőtűzzel is szembe kellett nézni a szakembereknek. Az erdőtűz több mint 5 ezer hektárt érintett, ami mintegy négyszerese az elmúlt tíz év átlagának. Az NFK az EMMRE-ről, az annak keretében végzett erdészeti monitoring tevékenységről kiadvány formájában adott tájékoztatást, ami a honlapjukról digitális formában mostanra letölthetővé vált.