Globális felmelegedés: ez jelentheti a megoldást

Globális felmelegedés: ez jelentheti a megoldást

agrarszektor.hu
Az erdők széntároló képességét nagymértékben befolyásolja a talaj, ennek vizsgálata érdekében Szlovákiában egy régi erdőben több tucat érzékelőt helyeztek el a talajban, a fatörzsekben és a levegőben. Az eszközök nyomon követik, hogy a talajhidrológia és a fák növekedése hogyan befolyásolja a talajban raktározott szén mennyiségét. Ez az éjjel-nappal működő elektronikus óra a Dobroč-erdőben, Európa legnagyobb kutatási projektjének része, amely az erdőtalajok központi - de kevéssé ismert - szerepét vizsgálja az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A HoliSoils névre keresztelt kezdeményezés 2021 májusában indult és 2025 októberéig tart - irja cikkében a Horizon.  

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

„Ez egy álomprojekt” - mondta Raisa Mäkipää, a HoliSoils vezetője és a finn Természeti Erőforrás Intézet kutatóprofesszora. A különböző talajok nagy fontossággal bírnak, ám sajnálatos módon keveset tudunk róluk, különösen az erdőtalajokról. Míg a fák fotoszintézis során szén-dioxidot (CO2) vesznek fel a légkörből, az erdei talajok megkötik a szenet azáltal, hogy otthont adnak számtalan élőlénynek, például földigilisztáknak, ugróvillásoknak és szárazföldi aszkarákoknak. Ezek az élőlények, vagyis az úgynevezett 'talajfauna' lehullott levelekkel, valamint más elhalt fákkal és növényi részekkel táplálkoznak, amelyek szenet tartalmaznak, és a folyamat során ezt a szenet beépítik azt a talajba. 

A talajok eltávolítják a globális fosszilis tüzelőanyag-kibocsátás mintegy negyedét, így a föld a lábunk alatt lényeges szövetségessé válik az éghajlatváltozás és az általa okozott súlyosabb viharok, áradások és aszályok elleni küzdelemben.

Bár a világ az elmúlt 10 000 év során elveszítette erdőinek egyharmadát, még mindig körülbelül 4 milliárd hektárt - vagyis a teljes szárazföldi terület 31%-át - borítják érdős területek. Azáltal, hogy többet megtudunk arról, hogy az erdei talajok miként kötik meg és bocsátják ki a CO2-t, az országok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy erdőterületeik könnyebben tudjanak alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jobb kezelhetőség

A talajfolyamatok jobb megértése elengedhetetlen az erdei ökoszisztémák szénmegkötő és tárolási potenciáljának kiszámításához, az éghajlatváltozás mérséklésének részeként

 - mondta Dr. Michal Bošela, a szlovákiai Zólyom Műszaki Egyetem Erdőtudományi Karának oktatója. Bošela vezeti a HoliSoils munkát a Dobroč-erdőben, amely 100 hektáron terül el az ország hegyvidéki, középső részén. Ez egy természetvédelmi terület 1913 óta, ahol elsősorban európai bükk és ezüstfenyők találhatóak. Az erdőt azért választották a kutatók, mert fiatalabb, intenzíven kezelt lucfenyő monokultúrákból álló erdők veszik körül. Ez lehetővé teszi a monokultúrák, illetve a fafajok keverékével rendelkező öreg erdők közötti összehasonlítást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Több adat kell

Jelenleg ahhoz, hogy az országok a kibocsátásukról rendszeresen megfelelő jelentést tudjanak tenni, hiányzik a megfelelő adatmennyiség, tudás és tapasztalat. Az európai talajmonitoringra vonatkozó szabályozási kezdeményezés ezt a hiányt is kezelhetné. Sok országban az erdő szénelnyelő és széntároló képességét főként az összes föld feletti, élő növény alapján becslik. A HoliSoils 18 egyetemet és kutatóintézetet egyesít Európa-szerte, valamint két kutatószervezetet Japánban és Uruguayban. 

A cél az, hogy lehetővé tegyék az országok számára, hogy javítsák és összehangolják a talajellenőrzés módját - ez a nemzeti nyilvántartások kulcsfontosságú része a földhasználattal, a földhasználat megváltoztatásával és az erdőgazdálkodással kapcsolatos tevékenységek szénlábnyomának meghatározására, vagyis a  „LULUCF”-re.

Európa legjobb szakértőivel, elegendő partnerrel és finanszírozással rendelkezünk ahhoz, hogy foglalkozni tudjunk az erdőtalajok minden vonatkozásával

- mondta Mäkipää. A HoliSoils szorosan együttműködik a talaj egészségének javítását célzó uniós misszió keretében indított kezdeményezésekkel. Az egyik ilyen kezdeményezés, az úgynevezett Benchmarks, egy átlátható és harmonizált talajellenőrzési rendszer kidolgozása. 

A Dobroč telephelyen kívül a HoliSoils több mint 20 területet vizsgál, köztük egy tőzeges erdőt Németországban és mediterrán erdőket Spanyolországban. A kutatók néhány előzetes eredményre jutottak az erdőgazdálkodással kapcsolatban. Például a lecsapolt tőzeges erdők esetében a csapat arra a következtetésre jutott, hogy a további árokásás elkerülése lehetővé teszi, hogy a moha ellepje a régi árkokat, ezért megemelkedik a talajvíz szintje, és ez csökkenti a szén-dioxid, illetve a metán kibocsátása Mäkipää szerint. Hozzátette:

 Megtaláltunk egy módot a tőzeges erdők fenntarthatóbb kezelésére.

Egy másik uniós finanszírozású kutatási projekt kifejezetten a víz szerepét vizsgálta az erdőtalajok szén-dioxid-tárolásában.  A DRYSOM néven futó kísérlet majdnem négy év után 2023 márciusában ért véget. A cél az volt, hogy megértsük, hogyan befolyásolja az ismétlődő nyári aszály az erdőtalajok széntároló képességét. A DRYSOM csapata külön vizsgálta az öntözés svájci fenyőkre és tölgyfákra gyakorolt ​​hatását. A fák a svájci Valais kantonban található Pfyn-Finges erdőhöz tartoznak.

EZ IS ÉRDEKELHET

2003 óta a parcellák felét nyáron mesterségesen öntözték, míg a völgy másik fele a globális felmelegedés következtében egyre szárazabb körülményeknek volt kitéve. A kísérlet kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az öntözött parcellák talaja több szenet köt meg, mivel gazdagabb állatvilág volt jelen

Ez volt a legjelentősebb megállapításunk

- mondta Dr. Frank Hagedorn, a projekt vezetője, a Svájci Szövetségi Erdő-, Hó- és Tájkutató Intézet (WSL) biogeokémiai osztályának vezetője. A kutatók ötször kevesebb gilisztát regisztráltak a száraz területeken, mint az öntözött területeken. A kisebb élőlények, mint például az ugróvillások és a szárazföldi ászkarákok szintén kisebb számban fordultak elő a száraz területeken.

A tágabb tanulság az, hogy ha az erdőtalajok túlságosan kiszáradnak, akkor faunájuk számossága és aktivitása csökken. Ez viszont korlátozza a talaj széntároló képességét. A DRYSOM csapata azt javasolja az EU döntéshozóinak, hogy az erdőfigyelő programok és az éghajlatváltozással kapcsolatos tanulmányok helyezzenek nagyobb hangsúlyt a talajfaunára vonatkozóan.  Hagedorn hozzátette: 

A talajfauna sokkal fontosabb, mint azt korábban hittük. Módosíthatja a talaj széntartalmát, és nagyon érzékeny az éghajlatváltozásokra, különösen a száraz körülményekre.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. június 24. 12:38