Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2013. évben fogadta el december 5-ét a talaj világnapjaként azzal a céllal, hogy a bemutassa a talaj szerepét a földi élet kialakulásában és fennmaradásában, és rávilágítson a tudatos talajhasználat fontosságára. Egy évvel később 2015-öt az ENSZ a talaj évének, míg a 2015-2024 közötti időszakot a talaj évtizedének nyilvánította. Nem csoda, hiszen az emberiség népességének növekedésével arányosan nő a táplálékigény, amit a talajon termelünk. Nő a tiszta víz szerepe, amit a talaj rendszere szűr meg és hoz újra iható formába, tárol és ad tovább az élelmiszernövények felé. Mindezt csak az egészséges talajok tudják biztosítani, miközben világszerte fogynak a talajaink.

Óriási ütemben építjük be területeinket, illetve szennyezzük el talajainkat, vagy hagyjuk védtelenül a talajpusztító folyamatok hatásaitól. Talajaink mára veszélyeztetett erőforrásokká váltak. Nem véletlen tehát ez a kitüntetett figyelem, amit a nemzetközi szervezetek irányából kap - írja közleményében a Pilisi Parkerdő Zrt.

A talajvédelem egyik legegyszerűbb megoldása a fásítás, erdősítés. Az erdőterületek visszaszorulása mellett a klímaváltozás, a termőréteg eróziója és a talaj leromlásának következtében egyre több olyan mezőgazdasági művelés alatt álló parcella van, ahol a hagyományos módszerekkel a gazdálkodás egyre nehezebbé válik. Ezeket a gazdaságilag kevésbé értékes területek érdemes a továbbiakban természet- és környezetvédelmi szempontok alapján kezelni, és ha a termőhelyi viszonyok megfelelőek, őshonos fafajokkal beerdősíthetni. Ezeknek a termőföldeknek az újraerdősítése nem csupán a biodiverzitást növeli, helyreállítja a talaj termékenységét és csökkenti az éghajlatváltozás káros hatásait, hanem gazdaságilag is újra jövedelmezővé teheti a területet

- foglalta össze az új erdőkkel történő talajvédelem lehetőségeit Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő Zrt. vezérigazgatója.

Egy régóta fátlan terület beerdősítése nagy körültekintést igényel. Ezért minden esetben erdőtelepítési tervet kell készíteni, aminek az alapja a talaj állapotának vizsgálata, azaz a termőhelyfeltárás. Ez utóbbi egy ,,gödör” vagy szaknyelven egy talajszelvény kiásásával kezdődik. A feltárás során a szakemberek elkülönítjük a talaj különböző szintjeit, illetve rétegeit, amelyekből mintát vesznek a későbbi laboratóriumi vizsgálatokhoz. A helyszíni vizsgálatok során többek között a meghatározzák a különböző kiválásokat, a tömörséget és a szerkezetességet. Ezeknek az adatoknak az összegzése lehetővé teszi a talajtípus meghatározását, ami kiemelten fontos, hiszen a talaj és a vegetáció között szoros összefüggés van. A talaj mellett a klímát, a földrajzi adottságokat (domborzat, fekvés) és hidrológiai viszonyokat is figyelembe kell venni a telepítendő erdő fafaj-összetételének meghatározásakor. Ezek alapján már megalapozott döntést tudnak hozni arról, hogy erdőtelepítésre alkalmas-e a terület, és ha igen akkor milyen fafajok használhatóak fel a telepítés során. Az így elkészült termőhelyfeltárási szakvélemény szolgál a telepítési terv alapjául.

A Pilisi Parkerdő Zrt. több évtizedes tapasztalattal rendelkezik az erdőtelepítések tervezése és kivitelezése terén. Csak tavalyi évben közel 50 hektár korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen hajtottunk végre sikeres erdőtelepítéseket, melyek egy része az Újszülöttek erdeje program keretei között valósult meg. Saját talajlaboratóriumunknak köszönhetően gyorsan és hatékonyan végezzük el a talajminták vizsgálatát, így a tervezési folyamat gyorsabb és hatékonyabb

- fűzte hozzá a Parkerdő vezérigazgatója.