Szedlák Levente • 2026. június 19. 06:04
Idén sikerült országosan jól ütemezni a burgonya ültetését, de a klímaváltozás, az UV-sugárzás és a növényvédelem hármasa komoly kihívások elé állítja a magyar termelőket - mondta el az Agrárszektornak Kulich Éva. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense beszélt arról is, hogy milyen hatással volt a magyar piacokra a nyugat-európai többlettermés, milyen sajátos árképzési dinamikája van a burgonyapiacnak, illetve azt is elmondta, mire számíthatnak idén az ágazat szereplői.
Ha burgonyatermesztésről beszélünk, fontos, hogy a vetőburgonyát és az étkezési burgonyát megkülönböztessük egymástól - mondta el Kulich Éva kérdésünkre, hozzátéve, hogy a vetőburgonya termesztésében Magyarország alulreprezentált: a hazai termelők mindössze 80 hektáron termesztik a nagy magyar fajtákat, amelyek 100%-ban itthon kerülnek értékesítésre. Ezeknek jól meghatározott vevőköre van, elsősorban kistermelők, kiskertek részére történő értékesítésre, illetve ezek általi termesztésre szánják őket. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense beszélt arról is, hogy a Nyugat-Európából származó vetőanyag elsősorban francia, holland és német, mintegy 90%-ban ezekből lesz a magyarországi kereskedelmi forgalomba kapható étkezési burgonya.
Milyen év volt 2025-ös a burgonyatermesztés számára?
Bár a a tavalyi év szélsőséges, aszályos időjárása a nagy európai burgonyatermesztő országokat sem hagyta érintetlenül, a nyugat-európai étkezési burgonyatermesztés 2025-ben nagyon jól sikerült. A franciáknál körülbelül 8%-kal, a németeknél 5-10%-kal termett több. Illetve Németországban kicsit más volt a helyzet, ott az esőzések okoztak gondokat. A tavalyi évben hiába volt bőséges termés mind a piros héjú, mind pedig a sárga héjú fajtáknál, de ezek minősége nem minden esetben volt megfelelő ahhoz, hogy a következő évben vetőburgonyaként lehessen értékesíteni őket, így ezek a tételek is kikerültek az étkezési piacra - ismertette Kulich Éva.
Magyarországon 2025-ben volt egy kis változás az előző évhez képest: a hazai termelők a korábbinál 200-300 hektárral nagyobb területen vetettek korai burgonyát. A teljes hazai vetésterületről nincsenek 100%-osan pontos adatok, de tavaly megközelítőleg 6300 hektárt lehetett, míg idén megint nőtt egy kicsit, így most 6300 és 6400 hektár között lehet.
Sajnos összességében továbbra is azt lehet mondani, hogy alacsonyabb az érdeklődés az étkezési burgonya termesztése iránt, aki foglalkozik vele, az is inkább a korai fajtákat választja, míg a kései, más néven tárolható fajták iránt továbbra sincs nagy kereslet
- tette hozzá a szakember.
Hogyan alakult a vetés idén?
Magyarországon 3-4 jól elkülöníthető burgonyatermesztési terület van, a korai burgonyával jellemzően Csongrád-Csanád foglalkoznak. Ott sikerült február közepén elkezdeni az ültetést, és időben is végeztek vele, így ott a tavaszi időszakban már a növekedési fázis végén érte a burgonyát egy fagy áprilisban. Emiatt volt olyan terület, amelyet 5-8%-ban érintett, de volt olyan is, ahol 30%-os fagykárral kellett számolnia a termelőknek. Kulich Éva elmondta, hogy
a későbbi ültetési területeken, tehát a Duna-Tisza közében, illetve Pest és Komárom-Esztergomi megyékben március közepén indultak a munkálatok, és az időjárás is megfelelőbb volt az ültetéshez, de az első növekedési fázis elejéhez is. Összességében elmondható, hogy idén országosan nagyon jól sikerült ütemezni a burgonya ültetését.
Megfordult a trend Európában
Tavasszal volt hír, hogy Európában az elmúlt évek szűkös kínálata és a magas árak után most a túlkínálat és az alacsony árak voltak jellemzőek a piacokon. Ezzel kapcsolatban Kulich Éva elmondta, hogy a tavalyi egy lendületesebb év volt a nyugat-európai piacon és többlettermés is volt. Ennek két oka lehet: a jobb hozam és a nagyobb termőterület. Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense szerint inkább az utóbbi volt az ok, de egyébként az is általános tendencia, hogy a nyugat-európai országok jól teljesítenek ebben a szegmensben. Ez a magyar termelőknek azt jelentette, hogy a nyugat-európai áru Kelet-Európában is piacot keres, de ez Magyarországnak segítség, mivel hazánk évek óta importra szorul burgonyából a tél végi, tavaszi időszakban, vagyis februártól májusig. Ezért Magyarországnak szüksége is van arra, hogy Nyugat-Európából tudjon vásárolni - elsődlegesen piros héjú, piros húsú - burgonyát, ami a magyarok által leginkább ismert és kedvelt sztenderd étkezési burgonya.
Hazánknak tehát pozitív, hogy ebből van is Nyugat-Európában kínálat, de nem szabad elfeledni azt se, hogy nyugaton egyébként épp ebből van jóval kevesebb, hiszen a nyugat-európai országok meg a sárga húsú, sárga héjú burgonyát kedvelik elsősorban. Ez egy ilyen közép-európai speciális helyzet, hogy a horvátok, szerbek, szlovákok, románok és még a lengyelek, akik rajtunk kívül a piros héjú burgonyát is kedvelik. Tehát ez azt jelenti, hogy ha Nyugat-Európában nagyobb volt az összetakarított mennyiség, akkor piros burgonyából is több volt, ami utat talált (és szükség is volt rá, hogy bejöhessen) Magyarországra
- mutatott rá Kulich Éva.
Sajátos árdinamika jellemzi a burgonyapiacot.
Ha Nyugat-Európában nagyobb volt a termés, akkor azt gondolná az ember, hogy az ára olcsóbb lesz. A burgonyapiacnak azonban van egy érdekes dinamikája: a nyugat-európai burgonyaárak először mindig magasról indulnak, aztán elindulnak azok a tételek, amelyek a nagyobb volumenű gazdálkodóktól nagyobb volumenű gazdálkodóktól nagyobb volumenű termelésből állnak. Ezek megérkezése után már nem nagyon szoktak csökkenni az árak, de attól függően, hogy van-e erős kínálat vagy erős kereslet, később még növekedhetnek az árak - tette hozzá Kulich Éva. Mint mondta,
mivel nekünk szükségünk volt Magyarországon a burgonyára, ez még többletárnövekedést is okozott, amit nem biztos, hogy az ott meglévő mennyiség indokolt volna. De mivel keresleti oldalon volt rá igény, ezért kaptunk egy valamivel magasabb árat a végére.
Az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács sajtóreferense beszélt arról is, hogy május közepén-végén, illetve június legelején volt még egy nagyobb lendületű árcsökkenés. De ez szinte mindig így szokott lenni, ugyanis ekkor még vannak úgynevezett bent tárolt tételek az óburgonyából, amiket még értékesíteni szeretnének, de közben elkezdődik az új szezon is. Ilyenkor a megmaradt óburgonya készletet mindig leértékelik és olcsóbban is hozzá lehet jutni.
Milyenek az európai és a magyar kilátások a következő szezont illetően?
Nagyon fontos, hogy mindenki, aki burgonyatermesztésben dolgozik, egyre inkább kitett a klímaváltozásnak és a vízhiánynak - közölte a szakember, hozzátéve, hogy elsődlegesen azon európai országok a kitettebbek, amelyek belső kontinentális elhelyezkedésűek, illetve éghajlatúak. Egyre kevesebb a természetes víz, a csapadék, és Magyarországon is óriási hiányok figyelhetők meg a talajok víztartalmában. Az ültetési időszak kezdetén nagyon száraz volt a talaj, hiába volt egy viszonylag csapadékosabb februárunk, ami egy keveset segített a vízkészletek visszatöltésében. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a burgonya termesztése öntözővíz nélkül lehetetlen. Körülbelül 2 héttel előrébb van a természet idén a burgonya növekedését illetően, és ez azt is jelentette, hogy már áprilisban is egyes területeken öntözésre voltak kényszerítve a gazdák.
Természetesen mindenki mindent megtesz azért, hogy folyamatosan öntözhesse a burgonya területeit, de máris látható, hogy ha olyan száraz nyár lesz idén, mint amilyet a meteorológia is jelez, akkor a vízellátás igénye és annak megteremtése további költségnövekedést fog okozni a burgonyánál. Az egyik probléma tehát a szárazság, a másik pedig a forróság mellett az UV-sugárzás, ami jelentősen károsíthatja a lombozatot már a növekedés fázisában, és ez azt jelenti, hogy ha a növény veszélyhelyzetet észlel, akkor a kötésszámok, azaz majd a jövőbeni termés, a terméshozam összessége is csökkenhet, hiszen a növény a védekezésre fog elsődlegesen fókuszálni. A harmadik kihívást pedig a növényvédelem jelenti: vannak területek, amelyek nagyon fertőzöttek olyan vírusokkal és kártevőkkel, amelyek ellen nehéz védekezni. Emellett pedig az uniós előírásoknak megfelelően csökkenteni kell a növényvédő szerek és hatóanyagok mennyiségét, de egyébként is folyamatosan csökken a kijuttatható hatóanyagok és szerek listája
- tette hozzá Kulich Éva.