Több hetes csúszásban vannak a kései vetésű burgonyák ültetésével a magyar gazdák, ám a szakértők szerint ez önmagában még nem jelent problémát.
A hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az internetes felületeket, valamint bejelentések alapján is tájékozódik.
Elképesztő, mennyire kevés krumpli terem már itthon a 10 évvel ezelőtti mennyiséghez képest.
Spanyolország: magas termesztési költségekkel küzdenek az andalúz burgonyatermesztők Teljesen odalett a termés ebben a magyar térségben: feladhatják a harcot a gazdák
Hollandiában 5 százalékkal kisebb a 2023-as étkezésiburgonya-termés az egy évvel korábbinál.
Folyamatosan csökken a burgonya termőterülete és termésmennyisége Magyarországon.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
Akárcsak az étkezési krumplié, úgy a vetőburgonya termőterülete is folyamatosan csökken Magyarországon.
Óriási problémát jelenthet a lakosság ellátásában, ha minden étkezési burgonya hatósági áras lesz.
A burgonya se köszönte meg az utóbbi hetek, hónapok időjárását.
Ha így megy tovább, végleg leáldozhat a magyar krumplinak.
Két év alatt harmadával csökkent a hazai termőterület.
Bárki könnyedén termeszthet krumplit beltérben is.
Szigorodtak a burgonyát megbetegítő baktérium felszámolására tett intézkedések.
Több millió eurót kapnak a gazdák.
A tétel külföldről származott.
A hatóság kiemelten ellenőrzi idén az árusítókat.
Március 14. helyett április vége a dátum.
Fonálféreg fertőzést mutatott ki román és osztrák tételekben a Nébih.
Évről-évre csökken a termőterület.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.