2023. január 30. hétfő Martina, Gerda

Durva, ami a magyar krumplival történik: ehhez jobb lesz hozzászokni?

Gyeszát Zsolt
Nem csak az étkezési krumpli termesztése mutat csökkenő tendenciát hazánkban, a vetőburgonya termőterülete is fogyatkozik. Az Agrárszektor által megkérdezett szakember szerint az importőrök túl erősek, a hazai termesztésű vetőburgonya háttérbe szorult az utóbbi években.

Agrárium 2023 konferencia

Az évkezdet egyik legfontosabb rendezvénye Kecskeméten: a konferencia célja, hogy bemutassa azokat a legjelentősebb támogatási, jogszabályi, finanszírozási, piaci, innovációs és gépesítési változásokat, amelyek alapvetően meghatározhatják az ágazati vállalkozások 2023-as tevékenységét. Minden hazai agrárszereplőnek elengedhetetlen információs forrás!

A vetőburgonya termőterülete is tempósan csökken idősebb Varga György szerint. A Somogy megyei Berzencén működő Solanum Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak elmondta: az elmúlt években maguk is lefelezték a vetőgumó területét, jelenleg mintegy 40 hektáron állítják azt elő. A gazdálkodótól megtudtuk: a legutóbbi információ szerint összesen mintegy 110 hektáron foglalkoztak vetőgumó előállításával hazánkban, ami nagyjából 7-800 hektár termőterület lefedésére elegendő. Mindebből az következik, hogy a fennmaradó mintegy hétezer hektárnyi hazai étkezési krumpli megtermeléséhez külföldről érkezik a vetőgumó. Varga György szerint érdektelenség jellemző a piacon, az importőrök erősek, a magyar vetőgumó pedig háttérbe szorult. Ennek ellenére ők maguk is sokat dolgoztak azon, hogy a magyar fajta vetőburgonyák nagyobb teret kapjanak. Jelenleg a balatoni rózsa vetőburgonyából állítják elő a legtöbbet, sokan keresik ezt a fajtát. Ugyanakkor hektikus a piac, nem igazán lehet sztenderd fajtát meghatározni a szakember szerint. A legnépszerűbb vetőgumó továbbra is a red scarlet, utóbbi 15-20 éve jól tartja a pozícióját Varga György szerint.

EZ IS ÉRDEKELHET

A berzencei gazdálkodó úgy véli: öntözés nélkül ma elképzelhetetlen a burgonyatermesztés. A vetőgumó ára is magas, egy hektáron 2-2,3 millió forint költséget jelent. Ez is oka annak, hogy a hazai vetésterület lefelé megy. Kevesen kockáztatják ma meg a burgonyatermesztést, a termelő szerint sötétben tapogatózik az ember, mert az európai burgonyapiac alakulása is nagymértékben befolyásolja az árakat. Ilyen helyzetben pedig nehéz kiszámítható módon növényt termeszteni. A szakember elmondta: számukra egyelőre nem okozott nagy problémát az étkezési burgonyára bevezetett ársapka. Nemrég arról röppentek fel hírek, hogy hiány lehet burgonyából, tapasztalatai szerint ugyanakkor lanyha a piac, nem kapkodnak az emberek az étkezési burgonyáért. Vetőburgonyából is jobbára a régi partnereket szolgálja ki a cég, ma már inkább kis termelők felé értékesítenek. Akad ugyan még olyan partner, aki egyszerre 1-2 kamionnyi vetőburgonyát is felvásárol, de a legtöbben csupán 0,5-3 tonna tételben vásárolnak. Korábban külföldre, Szlovákiába is értékesítettek vetőgumót, ám ott is lefeleződött a termőterület, illetve az előírások is nehezítették az üzletet, ezért becsukták ezt a kaput is.

EZ IS ÉRDEKELHET
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárium 2023
A tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye március 21-én Kecskeméten.
EZT OLVASTAD MÁR?