Itt az igazság a magyar krumpliról: meglepő hírek érkeztek

Itt az igazság a magyar krumpliról: meglepő hírek érkeztek

Nem sikerült megállítani a csökkenést, tovább fogyott a burgonya termőterülete Magyarországon: míg 2019-ben 13287 még hektáron ültettek étkezési burgonyát, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) felmérése alapján 2021-ben már csak 8711 hektáron, 2022-ben pedig - a májusi adatok szerint - valamivel több mint 7,8 ezer hektáron ültették ezt a gumós növényt. Az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalható forró, csapadékhiányos és aszályos időjárás azonban ezt a kultúrát is megviselte, ami a terméshozamokban is meg fog látszani. Az Agrárszektor által megkérdezett gazdák szerint a klímaváltozás miatt egyre kevésbé lehet öntözés nélkül burgonyát termeszteni Magyarországon.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Évek óta egyre csökken az étkezési burgonya termőterülete Magyarországon: ameddig a 2000-es évek elején még több mint 46 ezer hektáron termesztették ezt a növényt, ez 2019-ben már csak 13287 ezer hektár volt, 2021-re 8711 hektárra zsugorodott, 2022-ben pedig mindössze 7852 hektáron ültették ezt a népszerű gumós növényt. Az Agrárszektor korábban megkérdezte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih), hogy az európai uniós közös listán 1701 fajta szerepel, amelyek mindegyike termeszthető Magyarországon. Az évente megjelenő Nemzeti Fajtajegyzékben jelenleg 23 államilag elismert burgonyafajta szerepel. Ezek a fajták legnagyobb arányban a B (általános, főznivaló) főzési típushoz sorolhatóak, kisebb mértében azonban jelen vannak a listán az A (saláta) és a C (chips, sütnivaló) típusú burgonyafajták is. Az utóbbi években új saláta- és főznivaló burgonyafajtákat ismert el a hatóság. A Nébih kiemelte, hogy a többszörös (komplex) betegség-ellenállóságot hordozó fajták száma is gyarapodott a nemesítésben, különösen a hazai nemesítőhelyeken, ilyen például a Pannónia, a Balatoni rózsa, vagy éppen a Botond. Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a hatóság szerint a tavalyi, 8711 hektáros termőterület is csak a hazai fogyasztás mintegy 50-60%-át tudta fedezni, ám azóta közel 10%-kal csökkent a burgonya termőterülete hazánkban. Emiatt várhatóan idén nagyobb mértékű importra lesz szükség. Burgonya tekintetében a fő importáló országok továbbra is Hollandia és Németország, valamint kisebb arányban Francia- és Írország.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az idei évben a csapadékhiányos, száraz és meleg időjárás a burgonyának se kedvezett. Már az ültetés során is komoly öntözésre volt szüksége az állományoknak, és azután is folyamatosan biztosítani kellett a növények fejlődéséhez a megfelelő vízmennyiséget. Amelyik termelőnek viszont nincs erre lehetősége, annak egyre gyengébb termésekkel kell számolnia, egy ponton túl pedig azon is el kell gondolkodnia, megéri-e még burgonyával foglalkozni ilyen hőmérsékleti és csapadékviszonyok közepette. Az Agrárszektor erről kérdezte a magyar gazdákat.

A Somogy megyei Solanum Kft. ügyvezető igazgatója, Varga György, kérdésünkre elmondta, hogy az idei évben is 40 hektáron ültettek burgonyát. Ebből 30 hektár szaporításra szolgál, és 8 fajtát ültettek, 10 hektáron pedig étkezési burgonyát termesztenek. A szakember beszélt arról is, hogy az állományok jó képet mutatnak, de a somogyi vállalkozásnál folyamatosan öntözték a burgonyát, ez nem meglepő. A növények le vannak deszikkálva, egyelőre minden rendben levőnek látszik. A növényvédelmet illetően Varga György kifejtette, hogy idén a gyomirtáson kívül már legalább öt kezelést megejtettek az állományokban, mivel a vetőburgonyánál preventíven kell védekezni, ott nem lehet megvárni, hogy megjelenjen a kórokozó vagy kártevő. A várható termést illetően a Solanum Kft. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy minőségileg jó, mennyiségileg viszont közepes termés várható.

A balástyai Tóth-Sári Nándor már 1988 óta foglalkozik burgonyával. A Csongrád-Csanád megyei termelő idén tavasszal 4 hektáron ültetett korai burgonyát fátyolfóliás takarással, a napokban pedig 10 hektáron ültetett tarlóra burgonyát. Mivel a növények még csak most kelnek, így nagyon nem lehet még semmit se mondani az állományokról, gyomirtáson kívül egyelőre nincs szükség növényvédelmi beavatkozásra. Tóth-Sári Nándor ugyanakkor beszélt arról, hogy az idei aszályos, csapadékhiányos időjárás eléggé megnehezíti a dolgokat, a 40 Celsius-fok körüli hőmérséklet nagyon nem tesz jót a burgonyának, és már az is óriási előrelépés lenne, ha "csak" 30 Celsius-fok körüli hőmérsékletek lennének. Ez a száraz, forró idő az öntözést is problémássá teszi, mivel nem lehet azt megtenni, hogy csak egyszer-egyszer öntöznek, helyette párásítani kell, és az ültetés után is egy nagyobb vízmennyiségre volt szükség, mivel csontszárazak voltak a földek. A korai burgonyából a balástyai termelőnek sikerült elérnie a hektáronkénti 45 tonnát, de mint fogalmazott, ez a maximum, ettől csak rosszabb szokott lenni, jobb nem. Ami a késői burgonyákat illeti, túl korai még találgatásokba bocsátkozni.

A veszprém megyei Nagyvázsonyban található a Krumpli Farm, amelyet Pálfy János családi gazdálkodó vezet. A szakember az Agrárszektor érdeklődésére elmondta, hogy idén 4 hektáron 6 fajta burgonyát ültetett. Az állományokat azonban nagyon megviseli az aszályos időjárás, látszik a növényeken a vízhiány, ugyanis Pálfy János nem tudja öntözni a földjeit, de még ha tudná is, akkor is sajnálná rá a rétegvizet. A nagyvázsonyi családi gazdálkodó elmondta, hogy a burgonyánál a száraz idő ellenére is intenzív növényvédelemre van szükség, idén pedig korábban el is kezdték a kezeléseket. A növényeket mostanáig 4 alkalommal permetezték, gombaölővel. Pálfy János beszélt arról is, hogy a napokban megejtettek egy próbaszedést a korai Esmee-ből - amit még soha nem csináltak ennyire korán -, és úgy látták, hogy a burgonya héjának még edződnie kell, mert egyelőre még a száraz talaj is felsérti. A szakember úgy becsülte, hogy hektáronként 22,5 tonnás hozam várható, de ez még mindkét irányba változhat. A növényeknél a lombtömeg most még megvan, és ha augusztusban valamivel hűvösebb lenne, de főleg, ha jönne csapadék, az nagyon jót tenne a burgonyának, különösen a Desiree fajtának, amelynek a kilátásait az augusztusi időjárás határozza meg. Pálfy János beszélt arról is, hogy a jövőben lehet, más növényeket is figyelembe kell majd vennie, mivel a klímaváltozás az elmúlt 5-10 évben fokozatosan gyorsul, egyre ritkább a csapadék és egyre magasabbak a hőmérsékletek, miközben a burgonya inkább a hűvösebb, csapadékosabb időjárást kedveli. A nagyvázsonyi családi gazdálkodó szerint ez az idei év kísértetiesen hasonlít a tavalyira, amikor gabonából pozitív, burgonyából viszont negatív termésrekord született. Annyi a különbség, hogy idén a gabona is gyengébb, mint egy évvel korábban.

Összegezve látható, hogy a klímaváltozás egyre erősebb nyomást gyakorol a hazai burgonyatermesztőkre is. Mostanra eljutottunk oda, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé lehet nyereségesen megtermelni ezt a növényt, mindemellett a hazai termőterület is egyre csak csökken. Míg tavaly még a hazai burgonyafogyasztás felét ki tudta elégíteni a termés, idén már ez is kétségessé vált. Az augusztusi időjárás azonban még fordíthat ezen, hiszen ha esősebb és hűvösebb, a burgonyának kedvezőbb hetek jönnek, akkor az még komoly hatással lehet a késői érésű fajták hozamára.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. november 9. 14:01