agrarszektor.hu • 2026. június 22. 07:45
A felhős részeken csökken a felhőzet és a nap első felében még általában gyengén felhős, napos idő várható, csak kevés helyen alakulhat ki csapadékgóc - derül ki az Agrárszektor hétfői (2026.06.22.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, hétfői (2026.06.22.) napon.
Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.06.22.) napon.
2026.06.22. hétfő: A felhős részeken csökken a felhőzet és a nap első felében még általában gyengén felhős, napos idő várható, csak kevés helyen alakulhat ki csapadékgóc. A déli óráktól egyre többfelé erőteljessé válik a gomolyfelhő-képződés, és több helyen, akár több hullámban is valószínű zápor, zivatar - nagyobb számban a Duna vonalának tágabb térségében és attól keletre. Az intenzív csapadékgócokat felhőszakadás, jégeső, valamint erős, viharos, néhol akár erősen viharos széllökés is kísérheti! Zivataroktól függetlenül az északias szél főleg a Dunántúlon megélénkül, néhol megerősödhet.
A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 30 és 35 fok között alakul.
Késő estére 20 és 28 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nincs, de a hőség folytatódik. Nő a hőterhelés, legfőbb panaszként fejfájás, fáradtság, alvászavar jelentkezhetnek. Ügyeljünk a folyadék pótlására és a bőrvédelemre!
A következő napon várható időjárás
2026.06.23 kedd: Sok napsütés várható gomolyfelhőkkel, zápor, zivatar kevesebb helyen fordulhat elő. Az északias szél nagyrészt mérsékelt marad. Délutánra 30, 35 fok közé melegszik fel a levegő.
Friss híreink:
Aggasztó a helyzet a magyar földeken: mi lesz így a kukoricával itthon?
2026-ban tovább mérséklődött a kukorica vetésterülete Magyarországon, a gazdák tavasszal már csak mintegy 675 ezer hektáron foglalkoztak ezzel a növénnyel. Az áprilisi száraz, csapadékhiányos időjárást május elején komoly éjszakai fagyok követték, és bár a május második fele és június eleje csapadékosabb lett, ez nem volt elég ahhoz, hogy pótolja a talajból hiányzó, a növények számára szükséges nedvességtartalmat. A csapadékhiány továbbra is komoly problémát jelent, az Agrárszektor által megkérdezett gazdák is jelezték, hogy ha aratásig folyamatos lenne a csapadék utánpótlása, akkor akár egy közepes-jó termés is összejöhetne idén, ám erre a jelenlegi előrejelzések alapján vajmi kevés esély látszik.
Sokan termesztenek otthon paradicsomot, de erre nem figyelnek: itt hibázzák el
A paradicsompalánták, mostanra már minden kertben a helyére kerültek. Mindenki túl van az ültetésen és figyeli a növényei állapotát, valamint várja az első terméseket. Nem mindegy azonban, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologra odafigyelni.
Ez lehet a jövő fehérjeforrása? Fordulat történt a globális haltermelésben
A világ népességének folyamatos növekedése, az éghajlatváltozás hatásai és a természetes halállományokra nehezedő egyre nagyobb nyomás következtében az akvakultúra jelentősége napjainkban nagyobb, mint valaha. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) 2026 júniusában publikált The State of World Fisheries and Aquaculture jelentése szerint az akvakultúra mára a globális víziállat-termelés legfontosabb növekedési motorjává vált, és kulcsszerepet játszik a világ élelmezésbiztonságának fenntartásában.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.