agrarszektor.hu • 2026. június 24. 07:45
Általában derült vagy gyengén felhős, napos időre van kilátás, de a középső országrészben továbbra is több gomolyfelhő képződhet - derül ki az Agrárszektor szerdai (2026.06.24.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, szerdai (2026.06.24.) napon.
Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2026.06.24.) napon.
2026.06.24. szerda: Általában derült vagy gyengén felhős, napos időre van kilátás, de a középső országrészben továbbra is több gomolyfelhő képződhet. Túlnyomóan száraz idő várható, legfeljebb a déli határvidéken fordulhat elő egy-egy zápor, esetleg zivatar. Az északias szél a középső tájak kivételével időnként megélénkül.
Délutánra 30 és 36 fok közé melegszik fel a levegő. Késő estére 19 és 29 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nincs, de a hőség folytatódik. Nő a hőterhelés, legfőbb panaszként fejfájás, fáradtság, alvászavar jelentkezhet. Ügyeljünk a folyadék pótlására és a bőrvédelemre!
A következő napon várható időjárás
2026.06.25 csütörtök: Túlnyomóan derült, napos idő várható, csapadék nélkül. Az északias szél többnyire mérsékelt marad.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 31 és 37 fok között alakul.
Friss híreink:
Döbbenetes földárak Magyarországon: már ennyibe kerül egy hektár szántó
A Földmonitor adatai alapján jelentős különbségek figyelhetők meg a különböző művelési ágak termőföldárai között. Országos szinten a kert művelési ág bizonyult a legdrágábbnak, míg az erdők és a gyep-, legelő- és rétterületek számítottak a legolcsóbbaknak. Megyei bontásban a legmagasabb értéket a veszprémi szőlőterületek, valamint a fejéri és pesti kertterületek érték el, ahol a medián ár meghaladta a 10 millió forintot hektáronként. Ezzel szemben több észak-magyarországi megyében, különösen Nógrádban és Hevesben, a szántóföldek ára jóval az országos szint alatt alakult. Az adatok azt mutatják, hogy a kiemelt fekvésű, speciális hasznosítású területekért továbbra is jelentősen magasabb árat fizetnek a vevők, mint a hagyományos mezőgazdasági földekért.
Szigorúbb zöld pályára állítaná a mezőgazdaságot az új dán kormány
A június elején hivatalba lépett új dán kormány minden eddiginél mélyebben alakítaná át az ország mezőgazdaságát. A több évtizedre előretekintő reformok célja a klímavédelmi, vízminőségi és biodiverzitási célok összehangolása, ami jelentős földhasználati változásokat, új támogatási rendszert és szigorúbb környezetvédelmi szabályokat hozhat. Kétrészes cikksorozatunk első részében a dán agrárpolitika zöld fordulatának legfontosabb elemeit mutatjuk be.
Új őrület hódíthat a magyar gazdáknál: nagyot nyerhet, aki ezt bevállalja
A mezőgazdaságot hosszú időn át elsősorban a tapasztalatok és a generációkon át öröklődő tudás irányította. Napjaink kihívásai azonban - a munkaerőhiánytól kezdve az energiaárak emelkedésén át az egyre szélsőségesebb időjárásig - olyan környezetet teremtettek, ahol a versenyképesség megőrzéséhez egyre nagyobb szükség van a digitalizációra. Kövesdi József, az Okosfarm agrárdigitalizációs projekt alapítója szerint a magyar mezőgazdaság előtt álló egyik legfontosabb feladat az adatalapú gazdálkodás elterjesztése, amely nemcsak a hatékonyságot növelheti, hanem a gazdaságok működésének biztonságát is jelentősen javíthatja.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.