agrarszektor.hu • 2026. július 13. 11:32
A dísznövények olyan növények, amelyek formájuk és élettani tulajdonságaik alapján alkalmasak házikertek, lakások, közterek, épületek és rendezvények díszítésére. Emellett gyakran ajándékozási célokat szolgálnak, valamint különböző ünnepekhez és emléknapokhoz kapcsolódnak. A dísznövények kínálata folyamatosan változik térben és időben egyaránt, mivel azt jelentősen befolyásolják az aktuális divatirányzatok, kulturális szokások és történelmi korszakok. Ennek következtében egyes fajok népszerűsége idővel csökkenhet, míg mások éppen divatossá válnak. Bár a dísznövények nem tartoznak az alapvető szükségletek közé, mégis fontos szerepet töltenek be az emberek életében. De hogyan teljesített Magyarországon a dísznövény-ágazat 2025-ben? Milyen kihívásokkal, nehézségekkel kellett megküzdeniük a termelőknek?
A dísznövények olyan növények, amelyek formájuk és élettani tulajdonságaik alapján alkalmasak házikertek, lakások, közterek, épületek és rendezvények díszítésére. Emellett gyakran ajándékozási célokat szolgálnak, valamint különböző ünnepekhez és emléknapokhoz kapcsolódnak. A dísznövények - különösen a díszfák és díszcserjék - jelentős környezetvédelmi funkcióval rendelkeznek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) adatai alapján készült friss kiadványban. Hozzájárulnak a légszenynyezés, valamint a por- és zajterhelés csökkentéséhez, ezáltal elősegítik az élhetőbb, esztétikusabb és egészségesebb környezet kialakítását. A dísznövénytermesztés főbb ágazatai közé tartoznak a faiskolai és rózsatőtermesztés, a növényházi cserepes dísznövény- és vágottvirág-termesztés, valamint a szabadföldi évelőnövény-, szárazvirág- és virágmagtermesztés.
2025-ben Magyarországon a dísznövénytermesztésre használt összes terület 1487 hektárt tett ki. Ebből 1399 hektár szabadföldi terület volt, míg fedett termesztésre összesen 88 hektárt használtak, melyből 72 hektár fűthető, 16 hektár pedig fűtetlen terület volt.
Tavaly is több kihívással kellett megküzdenie az ágazatnak
Az elmúlt években a dísznövénytermesztést nemcsak a szélsőséges időjárási viszonyok, hanem a termelés során jelentkező növénybetegségek és a piaci anomáliák is jelentősen befolyásolták. A termesztők hozzászoktak ahhoz, hogy a termékeik iránti kereslet évről évre az időjárás alakulásától függően változik. Ugyanakkor a magas energiaárak, az infláció, valamint a gyorsan változó gazdasági környezet miatt egyre nehezebbé vált a termelési szezon előzetes megtervezése. Míg a korábbi években a piacot jellemzően egy-egy kiemelkedő válságtényező határozta meg, addig 2025-ben Európában és Magyarországon egyaránt több, egymást erősítő piaci anomália együttesen alakította a dísznövénytermesztők piaci környezetét.
Az egyik legfontosabb piaci tényező a visszafogott lakossági kereslet volt. A 2023-2024-es magas inflációt követően a háztartások továbbra is óvatosabban alakították fogyasztásukat, ezért a nem alapvető terméknek tekintett dísznövények iránti kereslet számos piacon stagnált vagy ingadozott. Ez különösen a vágott virágok és a szezonális cserepes dísznövények esetében jelentett problémát. A termelők helyzetét tovább nehezítette a tartós költségnyomás. Az energia - különösen a fűtött üvegházi termesztésben -, valamint a műtrágyák, a növényvédő szerek és a munkaerő költségei továbbra is magas szinten maradtak, ami csökkentette a termelés jövedelmezőségét. A termelők számára komoly kihívást jelentett az emelkedő költségek érvényesítése az értékesítési árakban, mivel a jelentősebb áremelések a kereslet további visszaesésének kockázatával járhattak.
A kereslet szezonális ingadozása szintén meghatározó piaci tényező volt. Az olyan kiemelt értékesítési időszakokban, mint a húsvét, az anyák napja vagy a mindenszentek, a kereslet jelentősen megélénkül, míg az év többi részében több termékcsoportban túlkínálat és árnyomás is kialakulthat. Ez különösen a vágott virágok piacán okozhat értékesítési nehézségeket. További kihívást jelent az importtermékek erős piaci jelenléte. A holland és a dél-európai termelők jelentős kínálattal és hatékony logisztikai háttérrel rendelkeztek, ami számos esetben kedvezőbb vagy rugalmasabb árképzést tesz lehetővé. Ez a hazai termelők számára több piaci szegmensben fokozódó versenyhelyzetet eredményezhet.
2025-ben több támogatási lehetőség is elérhető volt az ágazat szereplői számára
Fontos kiemelni, hogy az ágazatot nem kizárólag negatív hatások érték: a 2025-ös időszakban továbbra is több támogatási lehetőség is elérhető volt, amelyek elősegíthetik a szektor fejlődését. 2025-ben több, a KAP Stratégiai terv keretében meghirdetett agrár- és vidékfejlesztési támogatás is elérhető volt, amelyek közvetetten a kertészeti és a dísznövénytermesztő vállalkozások fejlődését is segítették. Ezek közé tartozott a „Mezőgazdasági kisüzemek beruházási támogatása” (KAP-RD09a-1-24), amely a kisebb gazdaságok fejlesztését támogatta, valamint az „Egyedi tudásátadási szolgáltatások támogatása” (KAP-RD60-2-24), amely a szaktanácsadási és tudásátadási szolgáltatások fejlesztését ösztönözte. A kertészeti ágazat számára emellett kiemelt jelentőségű volt a „Kertészeti üzemek technológiai fejlesztésének támogatása” (KAP-RD01a-1-25) című felhívás, amely korszerű gépek, eszközök és innovatív termesztéstechnológiák beszerzését támogatta. Vagyis 2025-ben a támogatások fő iránya a modernizáció, az energiahatékonyság és a kisvállalkozások fejlesztése volt, ami a dísznövénytermesztők számára is fontos lehetőségeket biztosított.
Előretört a szabadföldi dísznövénytermesztés
A dísznövény-termékcsoportok közül 2025-ben a faiskolai növények termesztésére használták a legnagyobb területet, összesen 1288 hektárt, ami a teljes használt terület 92%-át jelentette. A faiskolai növényeket szinte teljes mértékben szabadföldön termesztették, mivel a termelés 99,1%-a ezen a módon történt. A fedett termesztési terület aránya mindössze 0,1% volt, hasonlóan az előző évekhez. A dísznövénytermesztésre használt összes terület 3%-án vágott virág és vágott zöld, míg 5%-án cserepes és hagymás dísznövénytermesztés történt. Az arányok tekintetében a 2024. évhez képest csupán kisebb mértékű változás következett be. A vágott virágok termesztésére szolgáló területek megoszlása ugyanakkor jelentősen módosult: 2025-ben a területek 67,5%-a szabadföldi, 25,9%-a fedett, fűthető, míg 6,6%-a fedett, fűtetlen terület volt, ami a korábbi évhez viszonyítva a termesztési szerkezet jelentős, a szabadföldi termesztés irányába történő eltolódását eredményezte.
Mi a helyzet a foglalkoztatottsággal?
A dísznövényágazat foglalkoztatását a szakképzett és betanítható munkaerő együttes jelenléte határozza meg. A szakképzett dolgozók, például a kertészek és növényvédelmi szakemberek, a termesztés szakmai irányításáért és a növények megfelelő fejlődéséért felelnek. A betanított munkaerőt elsősorban egyszerűbb, kézi munkát igénylő feladatokra alkalmazzák, mint az ültetés, metszés, gyomlálás vagy csomagolás. Az ágazatban a foglalkoztatás jellemzően kettős, mivel az állandó és a szezonális munka egyaránt fontos szerepet tölt be a termelés során. Az állandó dolgozók kisebb létszámban, de magasabb szaktudással végzik a folyamatos termelési feladatokat. A szezonális munkavállalók főként a csúcsidőszakokban, például tavasszal és ősszel kapnak szerepet. Az ágazatban magas a fluktuáció, így egyszerre számít fontos foglalkoztatási területnek és munkaerőpiaci kihívásokkal küzdő szektornak.
Értékesítés és külkereskedelem
A termesztés és az értékesítés szoros összefüggésben van a szezonális kereslettel, amelyet az időzített termesztés (termin kultúra) tesz lehetővé, így a növények a legnagyobb kereslet idején, jellemzően november és május-június között kerülnek piacra. Ezekben az időszakokban az árak magasabbak, és az éves árbevétel jelentős része, akár 60-70%-a is ekkor realizálódik. A dísznövénytermesztés nettó árbevétele a 2025-ös adatgyűjtés alapján összesen 20,8 milliárd forintot ért el. Ezen belül a faiskolai növénytermesztés árbevétele 13 milliárd forintot tett ki, ami az összbevétel 63%-a. A vágott virágok és vágott zöld termékek árbevétele 1,6 milliárd forintot, azaz 8%-ot képviselt, míg a cserepes, kiültetésre szánt balkon-, hagymás és rizómás növények árbevétele 6,1 milliárd forintot, vagyis csaknem 30%-ot tett ki
A dísznövénytermékeket is magában foglaló termékcsoportok külkereskedelmi forgalmában az import értékének aránya a vizsgált évben 71,9%-ot tett ki, ami 3,1 százalékponttal haladta meg az előző év szintjét, és jelentősen felülmúlta a 2020-2024 közötti, 62-67%-os átlagot is. A hazai dísznövényexportban továbbra is a faiskolai termékek részesedése a legnagyobb, emellett a friss vagy kezelt vágott virágok exportja is számottevő. Az elmúlt években a friss vágott virágok importértéke jelentősen meghaladta az exportét, ugyanakkor a külkereskedelmi mérleg ezen a területen 2025-ben 4,2%-kal javult az előző évhez képest.
A hazai dísznövényexport főként az Európai Unió tagállamaiba irányul. Legfontosabb kereskedelmi partnereink között rendszeresen Szlovákia, Románia és Németország szerepelnek. Bár ezen országok sorrendje időről időre változhat, jelenlétük hosszú távon meghatározó. Németország bizonyult 2025-ben a magyar dísznövényexport legjelentősebb célpiacának mind értékben, mind mennyiségben. Ugyanebben az évben a Szlovákiába irányuló export értéke csaknem 47%-kal csökkent az előző évhez képest, míg Románia esetében 22%-os visszaesés volt tapasztalható. Ezzel szemben a Németországba exportált dísznövények értéke a megelőző évhez viszonyítva a háromszorosára emelkedett. Figyelemre méltó tendencia, hogy a szlovák és a román exportpiac évről évre folyamatos csökkenést mutat: Szlovákia esetében rendre közel 50%-os, Románia esetében pedig átlagosan 20% körüli visszaesés figyelhető meg. A magyar dísznövényexport 2025-ben rendkívül koncentrált szerkezetet mutatott. Az öt legjelentősebb célország - Németország (299 millió forint), Románia (189 millió forint), Szlovákia (58 millió forint), Csehország (13 millió forint) és Szerbia (12 millió forint) - együttesen a teljes kivitel 98,2%-át adta. A legnagyobb exportpiac Németország volt, amely önmagában a teljes exportérték mintegy felét képviselte, ezt követte Románia, majd jelentősen kisebb értékkel Szlovákia.