A magyarországi kertészeti ágazat – ezen belül is elsősorban a zöldség- és gyümölcstermelés – 2025-ben rendkívül nehéz évet zárt. Bár az elmúlt években a termelők egyre inkább hozzászoktak a szélsőséges időjárási kockázatokhoz,

az idei esztendő tavaszi fagykárai olyan mértékű pusztítást okoztak, amelyhez hasonlóra hosszú ideje nem volt példa. Mindez rávilágított arra, hogy a klímaváltozás hatásai már nem elszigetelt anomáliák, hanem a mindennapi termelési kockázatok részévé váltak.

Durva fagy söpört végig az országon

A fagyok már március közepén jelentkeztek, elsősorban a korai kajszibarack-ültetvényekben okozva károkat. Az igazi csapást azonban az április 7-8-án érkező, sarkvidéki eredetű hidegbetörés jelentette. Az ország gyümölcstermesztő körzeteinek mintegy 90 százalékát érintő lehűlés során több térségben -6 és -8 Celsius-fok közötti minimumokat mértek, miközben a gyümölcsfák döntő része már teljes virágzásban volt. A fagyvédelmi technológiák – füstölés, öntözés, légkeverés – ilyen mértékű és kiterjedésű hideg ellen jórészt hatástalannak bizonyultak.

A legsúlyosabb veszteséget a kajszibarack szenvedte el: a megszokott évi 20–30 ezer tonnás termés helyett mindössze néhány ezer tonna betakarítása vált reálissá, ami hozzávetőleg csupán 10 százaléka az átlagos mennyiségnek.

Hasonlóan jelentős károk keletkeztek az almában – különösen a korai fajták esetében –, az őszibarackban, a meggyben, a cseresznyében, valamint több borvidéken a szőlőben is. Az ágazati veszteségek összességében több tízmilliárd forintra becsülhetők, ami nemcsak a termelői jövedelmekben, hanem a piaci kínálatban és az árak alakulásában is markánsan megjelent.

Az ágazat helyzetével részletesen foglalkoztunk az Alapvetés podcastban is:

Hitelmoratórium november végéig

A rendkívüli termelési károk enyhítése érdekében 2025-ben kormányzati intézkedések is születtek. A fagy- és aszálykárok, valamint más ágazatok – például a sertéstartás – piaci nehézségeinek ellensúlyozására a kormány hitelmoratórium lehetőségét biztosította az érintett gazdálkodók számára.

A bejelentés szerint a jogosult termelők 2026 novemberének végéig mentesülnek a tőke- és kamattörlesztési kötelezettségek alól, ami átmeneti likviditási könnyítést jelenthet a legsúlyosabban érintett üzemeknek.

Pályázat: lehetőség és bizonytalanság

A termelési nehézségeket tovább erősítette, hogy a kertészeti ágazat strukturális kihívásai 2025-ben is változatlanul fennálltak. A jelenlegi támogatási ciklusban a korábbinál jóval több kertészeti fejlesztési pályázatot nyújtottak be a termelők, a támogatói okiratok elhúzódó kiadása ugyanakkor számos beruházás megvalósítását késlelteti.

Ez különösen az energiahatékonyságot javító fejlesztések, az automatizálás és a munkaerőhiányt enyhítő beruházások esetében okoz gondot.

A szakértők ugyanakkor egyre határozottabban fogalmazzák meg, hogy a támogatások önmagukban nem jelentenek hosszú távú megoldást. A valódi kitörési pontot az jelenthetné, ha a kertészeti termelés nagyobb arányban mozdulna el a magasabb hozzáadott értékű növények és termékek irányába. Ez lehetőséget adna arra, hogy azonos területről lényegesen nagyobb jövedelem keletkezzen, ami nemcsak az üzemek életképességét erősítené, hanem országos szinten is mérhető gazdasági hatással járna.

Új adó a dísznövényre

Az év során a kertészeti ágazatot érintő szabályozási kérdések is napirendre kerültek. A dísznövénytermesztők körében élénk szakmai vitát váltott ki az a – valójában már 2024-ben hatályba lépett – rendelet, amely a dísznövények és szaporítóanyagaik előállítóira közösségi marketing-hozzájárulási kötelezettséget ír elő. A szabályozás célja, hogy azok a vállalkozások is részt vállaljanak a közös promóció finanszírozásában, amelyek közvetlenül profitálnak annak eredményeiből. A rendelet jelenlegi formájában 2027-ig marad hatályban.