A levelet változtatás nélkül közüljük:

"Tisztelt Miniszter Úr!

Tekintettel arra, hogy szervezetünk a jelen nyílt levél tárgyában, Önnek 2025. október 02-án megküldött beadványára érdemi választ nem kapott, az ügy jelentősége és a probléma súlyossága okán a nyílt levél lehetőségével kívánunk élni. Bízunk benne, hogy a probléma megoldásában konstruktív párbeszéd indul el szervezetünk és a Tisztelt Minisztérium között!

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben (EPR) a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjak, a díjalkalmazási feltételek, valamint a díjmegfizetés rendjének 2025. évi megállapításáról szóló 22/2024. (XI. 28.) EM rendeletet a 28/2025/(IX.22) EM-rendelet 2025.október 1-jei hatállyal jelentősen módosította. Az e módosítással beállt változások (jelentős díjemelés) ügyében fordulunk Tisztelt Miniszter Úrhoz, képviselve tagságunk álláspontját a kérdésben.

Mindenek előtt arra kívánunk rámutatni, hogy bármely hirtelen vagy váratlan – negatív irányú, díjemelést tartalmazó – rendeletmódosítás kockára teszi a kiszámító gazdasági környezetet és ellehetetlenítheti az üzleti tervezést. Tagjaink megdöbbenéssel tapasztalták, hogy ezentúl már év közben bármikor változtatható a rájuk vonatkozó EPR és DRS díj mértéke.

A FruitVeB és az MHKSZ – ez utóbbi szervezet a kertészeti ágazatban megtermelt ipari zöldségnövények, egyéb zöldségkultúrák és gyümölcsök feldolgozását végző feldolgozó üzemek egyesületeként – az EPR 2023-as bevezetése óta különböző szakmai fórumokon és kommunikációs csatornákon igyekszik hangot adni aggodalmának a jelenlegi formájában működő rendszerrel kapcsolatban. Ezek az általános aggodalmak az alábbiakban összegezhetőek:

• A magyar rendszer Európa (egyik) legdrágább EPR rendszere, amit egyrészt semmilyen gazdasági megfontolás nem indokol, másrészt rendkívül hátrányosan érinti a piaci szereplőket, jelentős versenyhátrányt okozva nekik.
• Bevezetése óta hiányoljuk a transzparenciát a rendszerben, többször, több csatornán keresztül kértük, hogy a piaci szereplők legalább részben kapjanak betekintést a költségek tervezésébe, az árkalkulációba, annak érdekében, hogy megérthessék, miért szükséges ezt az Európában legdrágább rendszert kialakítani és működtetni. Mivel érdemi választ nem kaptunk, csak a bizalmatlanság marad a monopol helyzet arroganciájával szemben.
• A bevezetés óta más partner-szervezetekkel is összefogva, de elsősorban a FÉSZ-en keresztül többször javasoltuk a MOHU költségeinek független szakértő általi auditálását, és tettünk építő javaslatokat a kialakított rendszer hatékonyságának növelésére.

Javaslataink az elmúlt 2 év során érdemi válasz nélkül maradtak, a rendszer semmiben nem változott, vagy legalábbis, semmiképp sem javult.

A mostani díjemelés viszont olyan váratlan plusz terheket ró tagjaink jelentős részére, hogy az MHKSZ – a FruitVeB támogatásával – tagjai képviseletében Miniszter Úrhoz fordul, érdemi segítséget kérve. Tagjaink hűtőipari és konzervipari feldolgozó üzemek. A fent említett miniszteri rendelet – számunkra nehezen érthető módon – az üvegek EPR-díját emelte a legnagyobb mértékben, közel 40%-kal. Ez súlyosan érinti konzervipari tagjaink versenyképességét.

A konzervipari üzemek nagy részben a Tiszántúlon, azon belül is elsősorban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működnek. Tevékenységük jellegéből fakadóan jelentős mértékben hazai piacon értékesítenek savanyúságokat, gyümölcsöket, befőtteket, elsősorban üveg csomagolásban. Az ország egyik legfejletlenebb, munkaerőpiaci szempontból a legérzékenyebb régiójában ágazatunk 5-10 ezer családnak biztosít megélhetést akár alkalmazottként, vagy termelő gazdaként, egyéb beszállítóként.

Az elmúlt években a hűtő- és konzervipari ágazat gazdasági terhei súlyos mértékben növekedtek, olyan mértékben, ami gyakorlatilag ellehetetleníti az iparág eredményes működését. Az EPR díj bevezetése mellett a vízszolgáltatások díjának megháromszorozása, a termelővédelmi törvény változásai, a NETA bevezetése néhány példa az üzemek gazdasági környezetét negatívan befolyásoló jogszabályok közül.

A konzervipari üzemeket a csomagolási formákból adódóan két jelentős EPR-díjtétel érinti:

• a fémdobozokat a bekerülési költségre vetítve, egy kb.15%-os EPR díj;
• a konzervüveg esetében az üveg árához képest közel 60%-os, nominálisan egy üvegre vetítve 36-39 forint EPR díj terheli.

Míg a konzervipar a termékek hosszú távú minőségét hőkezeléssel biztosítja tartósítószerek mellőzésével, addig egy-egy alternatív feldolgozási mód különféle tartósítószerek segítségével prezentálja a fogyasztó számára a terméket, és ilyen formában nincs is szüksége a hőálló csomagolásra, főként műanyag fóliákba és vödrökbe csomagolva értékesítik ezen termékeket. Azáltal, hogy a két csomagolóanyagra jelentős mértékben eltérő díjtételeket alkalmaz az EPR rendelet, erősen versenytorzító hatása van – fontolgatjuk a versenyjogi kérdés felvetését.

Az üveg EPR-díja már olyan mértékű terhelés, ami sok esetben meghaladja a konzervüzem adott termékre kalkulált nyereségét. Átlagos méretű üzemnél az EPR díjak összesége meghaladhatja a 200-300 millió forintot, ami – figyelembe véve az ágazat eredménytermelő képességét –markánsan nagy tehertétel, és ennek váratlan, szezon közbeni, ad hoc jellegű 40%-os mértékű emelése már megkérdőjelezi az alaptevékenységünk megalapozottságát, egyúttal ellehetetleníti az éves tervezést.

Tisztelt Miniszter Úr!

Kérjük, hogy lehetőség szerint azonnali hatállyal, de legkésőbb 2026-tól bármilyen mértékű növekedés helyett inkább csökkenjenek, bizonyos esetekben jelentős mértékben, akár 50%-kal is mérséklődjenek az EPR-díjak. Mindezt kérjük a versenyképességünk megőrzése, a nemzetgazdasági inflációs célok megtartása érdekében. Továbbra is készek vagyunk más szakmai szervezetekkel együttesen olyan szakmai egyeztetésre, amely a jelenlegi EPR- és DRS-rendszer hatékonyabbá tételét szolgálja a piaci szereplők javára.

Mint Miniszter Úr is bizonyára értesült erről, véleményünket több szakmai szervezet is osztja, bízunk benne, hogy érvelésünk alapján a rendszer működésének és díjtételeinek módosítása gyorsan kimunkálható és bevezethető. Ennek elmaradása valóban beláthatatlan – ágazatokon túlívelő – gazdasági és közvetve társadalmi hatásokkal járhat"

- olvasható a FruitVeb nyílt levelében.