Tényleg itt a dísznövényadó: marketingre fordítanák a pénzt

Tényleg itt a dísznövényadó: marketingre fordítanák a pénzt

agrarszektor.hu
A napokban került be a hírekbe, hogy a kormány megadóztatná a dísznövényeket és azok szaporítóanyagait előállítókat is. A hír voltaképp igaz, de némileg árnyalja a képet, hogy egy 2024-ben hatályba lépett AM rendeletről van szó benne, amelyet a tárca a a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével együttműködve alkotott meg, és amelynek célja a rendelet indoklása szerint az, hogy a közösségi marketing előnyeiből részesülő vállalkozások is viseljék annak terheit. A rendelet egyébként mindössze 2027-ig lesz hatályban, hacsak meg nem hosszabbítják addig.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

Szeptember 1-jén jelent meg a hírekben, hogy a kormány egy úgynevezett "dísznövényadóval" sújtja a gazdaságot. Kicsit utánajárva azonban kiderült, hogy ez a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezeténél működő Közösségi Marketing és Innovációs Alapba történő befizetésről szóló piacszervezési intézkedés kiterjesztéséről szóló 29/2024. (IV. 30.) agrárminisztériumi rendeletet takarja. A jogszabály végső előterjesztői indoklásából kitűnik, hogy a kiterjesztés a szakmaközi szervezeten belül létrejött megállapodásnak, döntésnek vagy összehangolt magatartásnak a kötelezővé tétele, kiterjesztése az ágazat azon szereplőire, akik nem tagjai az adott szakmaközi szervezetnek.

Az indoklásban az is olvasható, hogy a közösségi marketing előnyét, azaz a fogyasztás bővülését - vagy piaci zavar esetén a csökkenés mérséklését - valamennyi piaci szereplő élvezi, „terheit” azonban egy jó ideig csak egy részük viselte. Ennek az ellentmondásos helyzetnek a feloldását segíti az uniós és hazai szabályok adta lehetőség, amelyre figyelemmel a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete az agrárminiszternél kezdeményezte a marketing és innovációs hozzájárulás címén előírt fizetési kötelezettség kiterjesztését.

A rendelet előírásai alapján a Magyarország területén működő dísznövényeket és azok szaporítóanyagait előállító jogi vagy természetes személy (termelő), dísznövény nagykereskedő és kereskedelmi közvetítő, speciális dísznövény kiskereskedő (virágüzlet, kertészeti központ, vetőmagüzlet, piaci árus, kiskereskedő, virágkötő, koszorúkötő) nem szakosodott dísznövény kiskereskedő (hipermarket, szupermarket, kisbolt, barkácsáruház, dekorációs és lakberendezési üzlet stb.), dísznövények online értékesítését folytató jogi vagy természetes személy (kereskedő) tájépítész, zöldfelület tervező, zöldfelület létesítő, parképítő, kertépítő és fenntartó, faápoló, sportpályát létesítő és fenntartó, temető zöldfelület létesítő és fenntartó, dísznövények kölcsönzését, beltéri, kültéri díszítést végző jogi vagy természetes személy (szolgáltató), képzési intézmény termelő létesítménye, kísérleti és kutató állomás, arborétum és gyűjteményes kert, amennyiben dísznövényt termel, forgalmaz vagy szolgáltató tevékenységet végez (egyéb befizető) marketing és innovációs hozzájárulást fizet az Alapba. A hozzájárulás mértéke:

  • ha a befizető dísznövény termelésből, szolgáltató tevékenységből, kereskedelemből származó utolsó lezárt üzleti év nettó árbevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, évente 5 ezer forint, ha telephellyel is rendelkezik, telephelyenként további évi 5 ezer forint;
  • meghaladja a 8 millió forintot, évente 10 ezer forint, ha telephellyel is rendelkezik, telephelyenként további évi 10 ezer forint.

A rendelet alapján a szakmaközi szervezet az Alapot elkülönítetten működteti, annak működtetésének technikai, személyi és adminisztratív költségeire - a pályázaton elnyert támogatásnak a pályázati felhívás szerint kizárólag működésre fordítható hányadán felül - az Alap tárgyévi bevételének legfeljebb 10%-a használható fel. A szakmaközi szervezet minden év május 31-ig a honlapján nyilvánosságra hozza - az e rendelet szerinti bevételek elkülönített bemutatásával készített - beszámolóját az Alap előző évi felhasználásáról. A rendelet 2024. május 1-jén lépett hatályba, és 2027. április 30-án fogja hatályát veszíteni.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?