agrarszektor.hu • 2026. augusztus 9. 14:04
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik. A hazai termés visszaesése mellett a termelői árak jelentősen emelkedtek, ami jól tükrözi a kínálat szűkülését. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben a magyar málnatermés 26 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így mindössze 296 tonna termést takarítottak be. A visszaesés ellenére a fogyasztói igény továbbra is jelentős, ezért az import szerepe egyre meghatározóbbá válik.
A málna továbbra is a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse, a hazai termesztése azonban évről évre visszaszorul. Míg az 1980-as években még mintegy ötezer hektáron termesztették Magyarországon, az ezredfordulóra ez 1500 hektárra csökkent, mára pedig országszerte mindössze 100-150 hektáron foglalkoznak málnával. A drasztikus visszaesés hátterében a klímaváltozás, a hőhullámok, az aszályok, az öntözési nehézségek, a munkaerőhiány és a növekvő termesztési költségek állnak.
A friss málna behozatala - elsősorban Spanyolországból - 42 százalékkal, 743 tonnára emelkedett 2025-ben, miközben a kivitel továbbra sem számottevő. Az idei év első hat hónapjában is folytatódott ez a tendencia: a friss málna importja további 10 százalékkal, 492,6 tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest. Hasonló folyamat figyelhető meg a fagyasztott málna piacán is. A döntően Szerbiából és Németországból érkező import 2025-ben 11 százalékkal, 1,4 ezer tonnára bővült, míg a kivitel 63 százalékkal, 85,7 tonnára csökkent. Az idei év első felében az import újabb jelentős, 37 százalékos növekedést mutatott, elérve a 971 tonnát, ezzel párhuzamosan az export 82 százalékkal, mindössze 11 tonnára esett vissza.
A szűkülő hazai kínálat az árakban is megmutatkozik. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének (PÁIR) adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon a belföldi málna a szezon elején kilogrammonként 9200 forintos leggyakoribb áron jelent meg. A 2026. 23-27. heteiben a termelői ár átlagosan 5050 forint/kilogramm volt, ami 57 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az import, elsősorban lengyel málna, a 25-31. hetekben átlagosan 5120 forintos kilogrammonkénti áron került a piacra.
Korábban Kifli.hu kínálatában például a 125 grammos magyar málna 2700 forintba került, ami kilogrammra vetítve mintegy 21 500 forintos árat jelentett, míg az Auchanban a 125 grammos spanyol málna 1000 forintért volt elérhető.
A termelők szerint a hagyományos szabadföldi málnatermesztés egyre kevésbé fenntartható, ezért egyre nagyobb szerepet kapnak az új termesztési technológiák. Emellett a munkaerőhiány, a kézi betakarítás magas költségei és a kártevők elleni védekezés is komoly kihívást jelent a hazai gazdaságok számára.
Vegyes nemzetközi terméskilátások
A nemzetközi piacot is eltérő tendenciák jellemzik. Spanyolország legfontosabb málnatermelő régiójában, Huelvában az idei termés 5 százalékkal, 39,5 ezer tonnára csökkent. Ennek ellenére az ország az év első öt hónapjában 3 százalékkal több friss málnát értékesített az Európai Unió belső piacán, mint egy évvel korábban.
Szerbiában ezzel szemben kedvezőbb szezonra számítanak: a statisztikai hivatal előrejelzése szerint a 2026-os málnatermés 14,6 százalékkal, 84,3 ezer tonnára emelkedhet.
Az uniós külkereskedelem továbbra is importra szorul. A friss málna legfontosabb beszállítója Marokkó, ahol azonban az idei tavaszi viharok és áradások jelentős károkat okoztak. A szakértők szerint a termés akár 30-40 százalékkal is elmaradhat a tavalyitól, ami a következő hónapokban az európai piac kínálatára és árszintjére is hatással lehet. A fagyasztott málna piacán továbbra is Ukrajna a legnagyobb exportőr, amely 2025-ben rekordszintű, több mint 60 ezer tonnás kivitelével erősítette pozícióját. Szerbia ugyanakkor jelentős visszaesést könyvelhetett el ezen a piacon, miközben Lengyelország exportja tovább bővült.