A hagyományos, szabadföldi málnatermesztés egyre kevésbé életképes. Nemcsak a talaj szárad ki, hanem a levegő is rendkívül száraz, így a nyári hőségben és az erős szélben a bogyók gyakran egyszerűen leperzselődnek a bokrokról. Korábban a nyári hajnalokon még rendszeresen nedves volt a talaj a málnásokban, ma viszont teljesen mások a körülmények. Véleménye szerint ma már szinte csak az elszántság tartja életben a hazai termelőket.
Ha így megy tovább, 15 év múlva robotok szüretelnek a magyar földeken
A kedvezőtlen folyamatok miatt egyre nagyobb szerepet kapnak az új termesztési megoldások. Hazai kutatások azt vizsgálják, miként lehet a fák árnyékoló hatásával kedvezőbb mikroklímát kialakítani a málna számára. A cél, hogy a lombkorona mérsékelje a hőséget, csökkentse az UV-sugárzás káros hatásait és segítsen megőrizni a talaj nedvességtartalmát. Az első eredmények biztatók, vagyis megfelelő technológiával a málna a megváltozott éghajlati viszonyok között is eredményesen termeszthető lehet.
Brutális árak a boltokban
A hazai kínálat szűkössége az árakban is jól látszik. A frissen szedett magyar málna jelenleg a Nagybani Piacon jellemzően 2000-4000 forintos kilogrammonkénti áron cserél gazdát, a boltokban azonban ennél jóval magasabb árakkal találkozhatnak a vásárlók.
A Kifli.hu kínálatában például a 125 grammos magyar málna 2700 forintba kerül, ami kilogrammra vetítve mintegy 21 500 forintos árat jelent. Az Auchanban jelenleg spanyol málna kapható, 125 grammos kiszerelésben 1000 forintért.
Egyre több magyar ülteti ezt a csodagyümölcsöt: ők már tudják, mennyit ér
A boltok polcain emelett egyre több az import gyümölcs, elsősorban Romániából és Lengyelországból, a termelők szerint azonban ezek ízben és beltartalmi értékben sem érik el a hazai málna szintjét. A tápanyagban gazdag talajban termesztett magyar málna zamatosabb, ráadásul előfordul, hogy külföldi eredetű gyümölcsöt magyarként kínálnak a vásárlóknak. A hazai gazdaságok közül többen különleges bogyósokkal, például fekete málnával vagy fanyarkával is kísérleteznek.
Súlyos gondokkal küzdenek a termelők
Lapunk korábban beszámolt arról, hogy termesztők helyzetét nemcsak az időjárás nehezíti: a málnatermesztés strukturálisan is kiszorult Magyarországról. A korábban jellemző Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyei termőterületeken mára szinte egyáltalán nem folyik termesztés. Az új telepítések elmaradnak, és a meglévő ültetvények is fokozatosan felszámolásra kerülnek. Ráadásul málna rendkívül munkaigényes növény: a bogyókat kizárólag kézzel lehet leszedni, ami hosszú órákon át tartó, fárasztó munkát jelent.
Búcsúzhatunk ettől a magyar gyümölcstől: ennyi volt sokak kedvencének
Mindemellett egyre nehezebb megfelelő számú idénymunkást találni, miközben a gyümölcs gyorsan romlik, ezért a betakarítást és az értékesítést is nagyon rövid idő alatt kell megszervezni. A gazdálkodóknak emellett a kártevőkkel is meg kell küzdeniük, különösen a poloskákkal, amelyek ellen ugyan már léteznek természetes hatóanyagú készítmények, ezek azonban jelenleg még rendkívül költségesek.
Úgy fest, a kereslet továbbra is erős a hazai málna iránt, a jövő azonban nagyban azon múlik, hogy sikerül-e alkalmazkodni a megváltozott klimatikus viszonyokhoz, és olyan korszerű termesztési technológiákat bevezetni, amelyek hosszú távon is fenntarthatóvá teszik a magyar málnatermesztést.
