agrarszektor.hu • 2026. szeptember 11. 08:41
Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
Perzselő nyári hőhullámok sújtották idén az agráriumot. Az uniós termelők egyre nagyobb károkkal szembesülnek, miközben több tagállam jelentős terméskiesést jelez.
Az idei nyár hőhullámai által érintett országok termelői – a Copa és a Cogeca képviseletében – egyeztetésen vettek részt Christophe Hansen agrárügyi biztos és Martin Heydon, az ír elnökség agrárminisztere szervezésében. A találkozó célja az volt, hogy áttekintsék a helyzetet az EU agrárminisztereinek közelgő dublini ülése előtt, ahol a kérdés napirendre kerül - írja a FruitVeB. A résztvevők beszámolói szerint Európa számos térségében romlottak a termelési feltételek a nyári szélsőséges időjárás miatt. A legnagyobb károkat Dél‑, Közép‑ és Nyugat‑Európa szenvedte el, különösen Szlovénia, Ausztria, Franciaország és Olaszország. Jelentős veszteségeket jeleztek továbbá Spanyolországból, Magyarországról, Németországból, Horvátországból, Csehországból, Írországból és Romániából is.
A szántóföldi kultúrák közül a gabonafélék, a kukorica és az olajnövények kerültek a legnehezebb helyzetbe. Szlovéniában a kukorica terméskiesése elérte az 50-70%‑ot, Franciaországban a 40%‑ot, Olaszországban pedig a 20-25%‑ot, egyes öntözés nélküli térségekben pedig akár 70%‑ot is. A burgonya, a cukorrépa és a zöldségfélék terméseredményei szintén romlottak, különösen ott, ahol az öntözés nem megoldott vagy nem volt elegendő. A gyümölcsösök, a szőlő és az olajfaültetvények hőstressz, napégés, gyümölcshullás és méretcsökkenés miatt szenvedtek, főként Horvátországban, Olaszországban, Szlovéniában és Spanyolországban. Horvátországban a gyümölcs‑ és szőlőtermés mintegy 30%‑kal maradhat el az átlagostól, miközben az olajfaültetvények több mint 90%‑a öntözés nélkül működik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a műtrágya‑ és energiaköltségek már korábban is emelkedtek, így a termelés, az élelmiszer‑ellátás és az infláció alakulása a nyári betakarításon túlmutató hatásokkal járhat. A tagállami és regionális válaszok eddig főként állami támogatásokra, biztosítási konstrukciókra, vízgazdálkodási intézkedésekre és öntözésfejlesztésre épültek. A Copa és a Cogeca szerint ezek a lépések a károk földrajzi kiterjedéséhez mérten nem elegendők. A szervezetek azonnali likviditási segítséget, a KAP eszközeinek rugalmasabb alkalmazását, erősebb uniós koordinációt, valamint ellenálló fajtákba, vízgazdálkodásba, öntözési infrastruktúrába és kockázatkezelési rendszerekbe irányuló beruházásokat sürgetnek.
Középtávon szükségesnek tartják a Nitrát‑direktíva felülvizsgálatát, a CBAM felfüggesztését, valamint egy olyan Food and Feed Omnibus csomagot, amely biztosítja a hatékony növényvédő szerekhez való hozzáférést. A Copa és a Cogeca hosszabb távú kitekintésében arra figyelmeztet, hogy az időjárási szélsőségek egyre gyakrabban és egyre több évszakban érintik az európai mezőgazdaságot. Ezért a jövőbeni KAP‑nak valamint az Európai Versenyképességi Alapnak kiemelt szerepet kell kapnia az alkalmazkodást segítő beruházások, az innováció, a vízgazdálkodás és a kockázatkezelés támogatásában.
A két szervezet szerint az uniós mezőgazdaság ellenállóképességének növeléséhez azonnali európai válaszra és hosszú távú stratégiai megközelítésre egyaránt szükség van.