agrarszektor.hu • 2026. szeptember 22. 17:27
A hazai csemegeszőlő fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik.
Jelenleg mintegy 379 hektáron termesztenek csemegeszőlőt Magyarországon, a három legjelentősebb termőkörzet Bács-Kiskun megye (143 ha), Heves megye (64 ha), Tolna megye (46 ha) és Borsod-Abaúj-Zemplén megye (40 ha). Ugyanakkor a kettős felhasználási célt szolgáló, borszőlő fajtaként besorolt, de friss fogyasztásra is alkalmas fajtákból is nagyobb mennyiség kerül étkezési célra. Így az étkezési célra szolgáló szőlőterület évente mintegy 900-1 000 hektárra tehető. Az évente megtermelt mennyiség 10 évvel ezelőtt még meghaladta a 10 ezer tonnát, az utóbbi években azonban jellemzően 4 600 tonna környékén alakul.
A hazai csemegeszőlő fogyasztás 20-25 ezer tonnát tesz ki és folyamatosan növekszik. A YouGov hazai háztartás fogyasztási panel adatok alapján a csemegeszőlő a megvásárolt gyümölcsök esetében a banán és az alma után értékben feljött a harmadik helyre közel 8%-os piaci részesedéssel, mennyiségben pedig 4%-os részesedéssel az ötödik helyen áll. A fajtákat tekintve a hazai kereslet - a nemzetközi trendeknek megfelelően - a magszegény fajták irányába tolódik el - írja a NAK.
A hazai csemegeszőlő iránti igény egész évben jelentkezik és nagymértékben meghaladja a hazai termelés mennyiségét, így jelentős importra szorulunk, ami az elmúlt években látványosan emelkedett. 2025-ben közel 18 ezer tonna csemegeszőlőt importáltunk, amely az elmúlt 3 év alatt +37%-os növekedést jelent (10 év alatt közel megduplázódott). A csemegeszőlő egész évben rendelkezésre áll Magyarországon, köszönhetően a déli-félteke termesztési szezonjának és a csemegeszőlőtermesztésben végrehajtott intenzív beruházásoknak Dél-Amerikában, Dél-Afrikában, Indiában, amely nálunk a téli-tavaszi időszakban is elérhetővé teszi a terméket.
Jól látható, hogy a csemegeszőlő iránti piaci kereslet indokolná a hazai termesztés fejlesztését. Ugyanakkor a csemegeszőlőtermesztés az intenzív gyümölcstermesztés technológiai és szakmai követelményeihez, illetve beruházásigényéhez áll közel. Csemegeszőlőt ma biztonságosan és jövedelmezően alapvetően öntözött körülmények között, korszerű - főként magszegény - fajtákat alkalmazva, természeti károktól védve (fagy-, jégeső-, eső- és madárkárok ellen) lehet termeszteni.
Idén tavasszal a hazai csemegeszőlőültvényeket - hasonlóan a borszőlőültetvényekhez - több hullámban is fagykár érte, különösen az alföldi termőtájon. A hűvös időjárás miatt vontatott volt a fejlődés, ezt követően azonban robbanásszerű növekedésnek indultak a tőkék. A nyári hőséget a szőlő mélyreható gyökérzete valamivel jobban viseli a többi gyümölcsnél, viszont a biztonságos termésátlag és a magas minőség eléréshez nélkülözhetetlen a csemegeszőlő öntözése.
Ugyanakkor általában elmondható, hogy a klímaváltozás miatt jelentkező hőhullámok a termés minőségére, vagyis a bogyók méretére, színére és cukortartalmára is negatív hatással lehetnek. Idén a hosszan tartó meleg időjárás következtében a szüret 2 héttel korábban kezdődött a megszokotthoz képest, ami kedvező piaci rést jelenthet az értékesítés során. A szüreti időszak is előrébb jár a szokásosnál, valószínűleg hamarabb befejeződik. Ugyanakkor, akik hűtőtárolóval rendelkeznek, a szőlő hűtött tárolásával kitolhatják a hazai friss csemegeszőlő jelenlétét a piacon.
A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal, ahonnan az import java része származik - Olaszország, Spanyolország, Görögország, Egyiptom, India, Dél-Afrika, Dél-Amerika (Chile, Brazília, Peru) - csak akkor vehetjük fel a versenyt, ha a termőfelületünk jelentősen növekszik, valamint a hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) és a fajtaszerkezetünk jelentősen javul. Egyelőre a magyar csemegeszőlő csak választékbővítőként jelenik meg a hazai piacon július végétől október elejéig.
Az ágazat számára komoly problémát jelent továbbá a munkaerő hiánya, ami egy nehezen gépesíthető kultúrában nélkülözhetetlen erőforrás. További problémát jelent a szőlő aranyszínű sárgasága (FD), amely nemcsak a hazai borszőlő, hanem a csemegeszőlőültetvényeinket is veszélyezteti. Emiatt kiemelt figyelmet kell fordítani a betegséget okozó fitoplazma tüneteinek felismerésére, a betegség felderítésére, a tünetes tőkék megsemmisítésére és a terjesztésében kulcsszerepet játszó amerikai szőlőkabóca, mint vektor elleni védekezésre a csemegeszőlőültetvényekben is!