Szedlák Levente • 2026. szeptember 23. 11:54
Az előzetes becslések szerint az aszály miatt 600-800 milliárd forintos veszteség várható idén a mezőgazdaságban.
A 2026-os minden idők legrosszabb éve volt a magyar mezőgazdaság számára, az idei aszály túlszányalta a 2022-es történelminek mondott szárazságotis - hangzott el az Agrár és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium Betakarítási Koordinációs Bizottságának ülését követő sajtótájékoztatón. Molnár János, a minisztérium államtitkára elmondta, hogy a gyenge terméshozamok miatt mintegy 1,5 millió tonna kukorica behozatalára lesz szükség a hazai igények kielégítése érdekében, ezzel kapcsolatban már folynak a tárgyalások Lengyelországgal és Romániával az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. Az államtitkár azt is elmondta, hogy hamarosan elkészül és megismerhetővé válik Magyarország új agrárstratégiája is, amely a jövőben komoly segítséget jelenthet az ágazat szereplői számára.
Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztéium agrárgazdaságért felelős államtitkára közölte, hogy a magyar mezőgazdaság számára 2026 volt minden idők legsúlyosabb éve, az idei csapadékhiány mostanra már a 2022-es szintet is meghaladta. A vízügyi hatóság közlése szerint országosan mintegy 600 mm-nyi csapadékhiányról beszélhetünk, ami egy átlagos év teljes csapadékmennyiségét jelenti. Ez a helyzet mindenkit nagy kihívás elé állít, a gazdák nagy része várhatóan veszteséggel fogja zárni az évet. A becslések szerint a szántóföldi növénytermesztésben 600 milliárd forintnyi, az állattenyésztéssel és más kultúrákkal kiegészítve pedig közel 800 milliárd forintnyi veszteséget szenvedett el idén az ágazat. Molnár János szerint
sokan kerültek most olyan helyzetben sokan kerültek olyan helyzetbe, ami a fennmaradásukat veszélyezteti és elhomályosítja a tevékenységük folytatásába vetett hitüket.
Petőházi Tamás, a Gabonatemesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság 2022 óta elkezdett felkészülni az aszályos évekre, ezért idén már 780 ezer hektáron vetettek napraforgót, mivel az a kukoricánál jobban bírja a szárazságot. Az idei rendkívüli aszály hatására azonban gyenge, hektáronként mindössze 1,6 tonnás eredményre lehet számítani. Beszédes az is, hogy amíg 5-6 évvel ezelőtt csak szeptember közepén kezdődött el a napraforgó betakarítása, idén ez most már 80%-nál tart. Idén tavasszal 589 ezer hektáron vetettek kukoricát, de a nyár folyamán folyamatosan erős aszály volt, így gyakorlatilag tönkrementek a táblák. A GOSZ elnöke elmondta, hogy emiatt mintegy 500 ezer hektáron lehet majd betakarítani a szemeskukoricát, és hektáronként átlagosan 3 tonnás hozammal lehet számolni.
Vagyis az idei magyar kukoricatermés várhatóan 1,5 millió tonna lesz, miközben a hazai felhasználási igény több, mint 3 tonna. Ebből tehát behozatalra fogunk szorulni
- tette hozzá Petőházi Tamás.
A szakember beszélt arról is, hogy megkezdődtek az őszi vetések: a jelenlegi tudás szerint az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron terveznek vetni a magyar gazdák, de ez a GOSZ reményei szerint még növekedhet. Az őszi kalászosok vetésterülete megközelítőleg 150 ezer hektárral nőhet, valószínűleg az őszi árpa fog erősödni - jelezte Petőházi Tamás, hozzátéve, ahhoz, hogy tavasszal nyugodtak lehessünk, február végéig 350 mm csapadéknak kellene leesni az országban.
A GOSZ elnöke emellett beszélt arról is, hogy az alacsony termések nemcsak Magyarországot, hanem az egész északi féltekét érintik, emiatt áremelkedések várhatók. A betakarítás kezdetén még azt hitte mindenki, hogy óriási átmenő készletek lesznek Európán, de ezek mostanra elolvadtak. Az EU-nak várhatóan 26 millió tonna kukoricára lesz szükség, de a szállítási árak emelkedése miatt ez komoly költségekkel járhat. Petőházi Tamás elmondta, hogy bíznak benne, hogy a magyar termelők az idei termésüket jobb áron fogják tudni értékesíteni. A szezont 52-55 ezer forintos árpával kezdték, most 70 ezer fölött jár. A búza 85 ezer körül mozog, az új kukorica 90 ezer fölött van. Petőházi Tamás szerint
akik a 3 tonna körüli termésátlagos 100 ezer forint körüli áron el tudják adni, azok már nagyjából nullszaldóban lehetnek.
Molnár János a várható import kapcsán elmondta, hogy a minisztériumnál keresik azokat az országokat, ahol jobb lesz a termés, és ahonnan tudnak majd beszállítani Magyarországra. Hazánk környezetében van elérhető kukorica: Lengyelország ilyen például, de Románia keleti felén is jó, az eddigi évek átlagát meghaladó termésre lehet számítani. Az agrártárca ezért abban szeretne segíteni a termelőknek, hogy felvették a kapcsolatot az országokkal, és velük dolgoznak az adminisztráció csökkentésén és a behozatal költségeinek csökkentésén. Molnár János kitért arra is, hogy a Duna vízszintjének emelkedése előbb-utóbb el fog indulni, az 1000 köbméter/másodperc szintnél el fogják indítani a dunai szállítmányokat Romániából, egy-egy szállítmánnyal 150-200 ezer tonna gabona is érkezhet majd így. Molnár János jelezte, elsősorban azért azt szeretnék, ha mindenki a magyar kukoricát részesítené előnyben.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy az Agár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztériumnál nyáron elkezdték kidolgozni Magyarország agrárstratégiáját. Ez mostanra az utolsó finomításoknál tart, várhatóan a következő hetekben fogják nyilvánosságra hozni ezt a dokumentumot. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kifejtette, hogy előreláthatóan a következő évek is egyre súlyosabbak lesznek, ezért a tárcánál azon vannak,
hogy a termelők képesek legyenek hasznot realizálni és hosszú távon is képesek legyenek mezőgazdasági termelést folytatni, illetve hogy az itthon megtermelt alapanyagokat helyben dolgozzák fel és el tudjon jutni a magyar fogyasztókhoz.