agrarszektor.hu • 2026. október 8. 12:28
Rekordalacsony vízállással és drasztikusan visszaeső turizmussal küzd a Velencei-tó.
Rekordalacsony vízállással és drasztikusan visszaeső turizmussal küzd a Velencei-tó. Bár az illetékes minisztérium már dolgozik a hosszú távú megoldásokon – köztük a pátkai és a zámolyi víztározó rehabilitációján –, gyors beavatkozásra egyelőre nem lehet számítani. A karsztvízből történő vízpótlást a szaktárca elvetette, miközben Gárdony polgármestere az iváncsai akkumulátorgyárat kiszolgáló ercsi kutakból vezetne vizet a tóba. A Velencei-tó jövőjét meghatározó törvényjavaslat az előzetes tervek szerint 2027 tavaszán kerülhet a parlament elé - írta a HVG.
A Velencei-tó agárdi vízmércéje jelenleg mindössze 4,5 centimétert mutat, ami történelmi mélypontnak számít. A kritikus vízszint már nemcsak a teljes élővilágot veszélyezteti, hanem a térség turizmusát is összeomlasztotta. Eötvös Pál, Gárdony független polgármestere a tó megmentéséről szóló keddi fórumon rámutatott, hogy míg 2020-ban még 90 ezer vendéget regisztráltak a város három fizetős strandján, 2026-ban ez a szám már alig érte el az 1500-at. A rendezvényen a környékbeli polgármesterek, vízügyi és horgászati szakemberek mellett részt vett Bögi Viktória, a Tisza Párt országgyűlési képviselője, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium miniszterhelyettese is. A tárca képviselői hangsúlyozták, hogy folyamatosan vizsgálják a beavatkozási lehetőségeket, ám azonnali, varázsütésszerű változásra nem érdemes számítani.
A tervek között kiemelt helyen szerepel a pátkai és a zámolyi víztározó rehabilitációja. A korábbi, szakmailag indokolatlannak tartott, 29 milliárd forintos beruházás helyett a minisztérium most egy költséghatékonyabb, nagyjából 3 milliárd forintból megvalósítható megoldásban gondolkodik. A karsztvízből történő vízpótlást ugyanakkor határozottan elvetették. A miniszterhelyettes leszögezte, hogy nem áldoznak fel ivóvízkészletet egy olyan beavatkozásra, amely érdemben nem oldaná meg a problémát, és csupán centiméterekkel emelné meg a tó vízszintjét.
Eötvös Pál polgármester szerint alternatív megoldást jelenthetne, ha Gárdony és a környező települések az Ercsi térségében található kutakból kapnának vízutánpótlást. Ehhez egy új nyomóvezetéket kellene kiépíteni a jelenlegi, esetenként 50 százalékos hálózati vízveszteséggel működő, felújításra szoruló infrastruktúra mellé. A városvezető azzal érvelt, hogy amennyiben ezek a kutak el tudják ellátni az iváncsai akkumulátorgyárat, úgy a Velencei-tó vízpótlására is juthatna a kapacitásukból. A nagyobb léptékű beruházások mellett a minisztérium a kisebb, gyorsabban kivitelezhető beavatkozásokat is felméri. Felülvizsgálják a tó ökológiai szempontból aggályos partvédműveit, valamint a jövőre esedékes nádgazdálkodási tervet is. Bögi Viktória a halgazdálkodás terén is szemléletváltást sürgetett, kiemelve, hogy a horgászati szempontok helyett most a tó teljes ökoszisztémájának megmentését kell előtérbe helyezni.
Bár a múltban több koncepció – köztük egy 40 milliárd forintos tervezet – is készült a vízpótlásra, ezek egyike sem jutott el a kormányzati döntéshozatalig. A szaktárca jelenleg a reális alternatívák kiválasztására és a hatástanulmányok elkészítésére összpontosít. Ezzel párhuzamosan már zajlik az új Velencei-tó-törvény előkészítése a helyi lakosság és a környező települések bevonásával. A jogszabály célja, hogy hosszú távú egyensúlyt teremtsen a tó ökológiai, turisztikai és jóléti funkciói között. A tervek szerint a törvényjavaslat 2027 tavaszán kerülhet az Országgyűlés elé.