Braunmüller Lajos • 2026. október 13. 18:02
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
Az előrejelzések szerint Japán 2026-os rizstermése mintegy egy százalékkal elmarad az előző évitől, miközben a piacon jelen lévő túlkínálat további árcsökkenést vetít előre - írta meg a The Japan Times. Az óriási importőrnek számító Japán évek óta kevés sikerrel próbálja növelni saját belső termelését és - a némileg javuló eredmények ellenére - továbbra is jelentősen függ a behozataltól, amelyben egyre inkább az USA-ra, valamint Dél-Kelet Ázsiára támaszkodik.
A japán mezőgazdasági minisztérium kedden közzétett becslése szerint az idei rizstermés 7,4 millió tonnát tesz ki, ami nagyjából egyszázalékos visszaesést jelent a 2025-ös 7,47 millió tonnás volumenhez képest.
Az előrejelzés a szeptember 25-i állapot szerinti betakarítási és szemszámlálási adatokon alapul. A szeptemberi elhúzódó esőzések miatti aggodalmak ellenére a termésmennyiség így is viszonylag magasnak számít. A kínálat jelentősen meghaladja a keresletet, ami további áreséshez vezethet - igaz, korábban jelentősen drágult a rizs. A magánszektorban felhalmozott rizskészletek rekordszintre emelkedtek, miután a kormány tavaly március óta megkezdte az állami tartalékok piacra dobását, miközben a termelés is bővült, és 2025-ben négy év után először haladta meg a hétmillió tonnát.
A piacon kialakult helyzet kezelésére a minisztérium a múlt hónapban 210 ezer tonna rizs visszavásárlásáról döntött az állami tartalékok feltöltése érdekében.
Az árak azonban tovább mérséklődtek, ami arra késztette a termelőket és a forgalmazókat, hogy újabb állami felvásárlást sürgessenek. A kormányzati rizstartalékok jelenleg jóval az optimálisnak tekintett egymillió tonnás szint alatt maradnak. Jana Kazuo mezőgazdasági miniszter keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a tárca a kereslet-kínálati egyensúly gondos mérlegelése mellett dolgozik a tartalékok feltöltésén.
A trendek által kirajzolt összekép azonban kedvezőtlenebb: a súlyos rizshiány miatt történelmi mélypontra, 37,11 százalékra esett Japán kalóriaalapú élelmiszer-önellátási aránya a 2026 márciusában lezárult pénzügyi évben.
A visszaesés következtében a szigetország egyre távolabb kerül az évtized végére kitűzött kormányzati céloktól.
A japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati minisztérium adatai szerint a mutató a 2020-ban regisztrált 37,15 százalékos korábbi negatív rekordot is alulmúlta. A romló statisztikát elsősorban a belföldi rizshiány és az ebből fakadó tavalyi drasztikus áremelkedés okozta. A drágulás miatt jelentősen visszaesett a hazai termesztésű gabona fogyasztása, miközben az import megugrott, így a nagy szupermarketláncok polcain megjelent például a kaliforniai rizs is.
Japán lakosságának napi kalóriabevitele alapvetően is erősen függ a külföldi – főként amerikai, kanadai és ausztrál – importtól. Bár a kormány eredeti célkitűzése az volt, hogy 2030-ra 45 százalékra emeli a kalóriaalapú önellátási arányt, ez a terv a jelenlegi folyamatok fényében egyre inkább elérhetetlennek tűnik.