Szedlák Levente • 2026. november 9. 06:03
Az őszi vetések során a magyar gazdák már igyekeznek felkészülni a jövő év időjárására is.
Október végén, november elején érkezett némi csapadék a magyar földekre, a talajok mélyebb rétegeiben még mindig kritikus a vízhiány. Az agrometeorológiai jelentések szerint további kiadós esőkre lenne szükség, ellenkező esetben ugyanis az idei őszi vetések is veszélybe kerülhetnek a következő év során. De milyennek látják a helyzetet a gazdák? Hogy állnak az őszi vetési munkálatokkal, és milyen kultúrákba fektetik a bizalmukat? Erről kérdeztük meg a termelőket.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Agrárstatisztikai Információs Rendszerének (ASIR) legutóbbi jelentése szerint a magyar gazdák idén 1,72 millió hektáron terveznek őszi vetésű növényekkel, melynek október 8-ig a 43,9%-án már megtörtént a talaj-előkészítés. Az őszi gabonafélék vetését 1,59 millió hektáron tervezik, és 187,7 ezer hektáron, a tervezett terület 11,8%-án végeztek a vetéssel a jelentés időpontjáig. Az AKI információi szerint az őszi búza vetésterülete idén csökkent a tavalyi évhez képest, igaz, a termelők még mindig 1 millió hektáron terveznek foglalkozni ezzel a kultúrával. A tervezetthez képest október 8-án az elvégzett munka a rozs vetésénél 29,6%-os, az őszi árpánál 19,3%-os, a tritikálénál 17,8%-os, az őszi búzánál pedig 7,5%-os volt. Az őszi búza (durumbúza nélkül) tervezett vetésterülete 1 millió hektár, amelyből akkor még csak 75,5 ezer hektáron fejeződött be a vetés. A jelentés alapján az őszi búza esetében az elvetett terület nagysága a 2025. évihez viszonyítva – a Nyugat-Dunántúl régió kivételével – egész Magyarországon csökkent, legnagyobb mértékben az Észak-Alföld régióban. Az őszi árpa vetésterülete – a Nyugat-Dunántúl, a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld régió kivételével – szintén visszaesett az előző évhez képest.
A legfrissebb agrometeorológiai jelentés szerint a talaj felső rétegének nedvességtartalma hazánk nagy részén ugyan kedvező az őszi vetések számára, a mélyebb rétegekben viszont továbbra is kritikus a vízhiány. Az év során felhalmozódott jelentős csapadékhiány enyhítéséhez kiadós esőkre lenne szükség, kérdéses azonban, hogy a következő hetek, hónapok mennyire fogják tudni pótolni a hiányzó mennyiségeket.
De hol tartanak egy hónappal később az őszi munkálatok a földeken? Hogy állnak a termelők a vetéssel, mekkora területen terveznek foglalkozni gabonafélékkel a következő szezonban? Az Agrárszektor ennek járt utána.
A Jászapáti 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nél idén ősszel 2400 hektáron vetettek kalászosokat, a munkálatok október 29-én fejeződtek be - tudtuk meg a cég növénytermesztési ágazatvezetőjétől. Király Csaba kérdésünkre elmondta, hogy takarmányozási céllal 250 hektáron vetettek rozst, míg őszi árpát 800 hektáron vetettek, ebből 500 hektáron takarmány és piaci céllal, 300 hektáron pedig árunövényként. A durumbúza vetésterülete 400 hektár volt, a maradék 600-700 hektáron pedig árunövényként őszi búzát vetettek. A szakember beszélt arról is, hogy az idei év csapadékmennyisége az ő térségükben 169 milliméter volt, és ebben benne van a januári hó is. A környéken az elmúlt egy hónapban sem esett számottevő csapadék, alig 2-5 milliméter esett ebben az időszakban. Király Csaba elmondta, hogy az 5 centiméteres vetési mélységben még van elég nedvesség, és a csírázás meg tudott indulni, de mind a fölső, mind az alsó rétegekben csontszárazak a földek. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei cég növénytermesztési ágazatvezetője szerint hajszálon függ, hogy megmaradnak-e a növények, már most minden attól függ, lesz-e elegendő vizük.
Rózsa Ádám, a Fejér megyei EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője arról számolt be, hogy náluk még folyamatban vannak az őszi vetési munkálatok, mivel cukorrépa után vetnek gabonát, és a vetéseket a szedés ütemében tudják csak végezni. A cukorrépából november első hetében még 400 hektárnyi volt hátra. A vállalat idén ősszel 2400 hektáron búza, 1250 hektáron pedig őszi őszi árpa vetését tervezi, emellett 340 hektáron vetnek rozst szenázsnak, 275 hektáron pedig festuloliumot. Rózsa Ádám azt is elmondta, hogy mindezeken felül 480 hektáron vetnek még a kukorica elé takarónövénynek búzát. Ennek a sorsáról februárban fognak dönteni, ha ugyanis megfelelő mennyiségű csapadék esik, akkor tavasszal kukorica fog a helyére kerülni, ha viszont kevés lesz a csapadék, akkor meghagyják a búzát. Ez tehát egy biztonsági lépés, amire a szarvasmarha-állomány takarmányozása miatt van szükség. A szakember a talajok állapotát illetően elmondta, hogy a térségükben október végén, november elején volt egy kisebb csapadék, 30-40 milliméter hullott le, ami némileg hátráltatta a munkálatokat. Mostanra azonban felszáradt, így tudnak dolgozni. A talajok felső 15-20 centimétere nedves, az alatta levő rétegek viszont nagyon szárazak. Összességében náluk is nagyon sok víz hiányzik a talajból - ismertette Rózsa Ádám.