agrarszektor.hu • 2026. november 18. 09:46
Az Egyesült Arab Emírségekben már tesztelik azokat az innovációkat, amelyek teljesen megváltoztathatják a jövő növénytermesztését.
Az Egyesült Arab Emírségekben egy kétszázmillió dolláros agrártechnológiai inkubátorházban tesztelik azokat az innovációkat, amelyekkel a Föld legszárazabb vidékein is lehetővé válhat a növénytermesztés. Az Abu-Dzabi kormánya által támogatott program célja, hogy választ adjon az éghajlatváltozás és az elsivatagosodás kihívásaira egy olyan régióban, ahol a hőmérséklet rendszeresen meghaladja az 50 Celsius-fokot, a talajvíz sós, eső pedig alig esik. Bár a technológiai áttörések ígéretesek, a sivatagi mezőgazdaság elterjedésének legnagyobb akadályát jelenleg nem a mérnöki korlátok, hanem a gazdasági megtérülés jelenti - írta meg a Bloomberg.
Az állami hátterű Silal élelmiszeripari vállalat által létrehozott kutatóközpontot Shamal Mohammed vezeti, aki szerint az itt kifejlesztett módszerek a globális felmelegedés miatt később a világ más tájain is kulcsfontosságúvá válhatnak. Az elmúlt három évben 70 startup kapott lehetőséget technológiája tesztelésére a létesítményben, a beltéri garnélarák-tenyésztéstől a gyümölcsök érettségét figyelő robotokon át az üvegházakat védő nanotechnológiás megoldásokig. Eddig azonban mindössze három projekt tudott nyereséges vállalkozássá válni, amelyek között egy talajnedvességet rendkívüli pontossággal mérő eszköz, egy minimális vízigényű quinoafajta, valamint egy valós idejű öntözési adatokat gyűjtő szenzorrendszer szerepel.
A legtöbb ígéretes ötlet a magas költségek miatt bukik el a gyakorlatban. A homokos talaj agyaggal történő feljavítása például lehetővé tette a növénytermesztést, ám ez hektáronként 20 ezer dollárba került, amiből a franciaországi Bordeaux-ban akár négyhektárnyi termő szőlőbirtokot is lehetne vásárolni. Hasonló okokból nem tudott elterjedni a mezőgazdaságban a tengervíz sótalanítása sem. Bár az országnak 70 ilyen létesítménye van, a folyamat hatalmas energiaigénye miatt a tisztított víz túl drága az öntözéshez.
Az Emírségek számára ugyanakkor nemzetbiztonsági kérdés az élelmiszer-önellátás növelése. Az ország az élelmiszer-szükségletének 90%-át importálja, nagyrészt a geopolitikailag sérülékeny Hormuzi-szoroson keresztül, a közel-keleti fegyveres konfliktusok pedig csak fokozták ezt a kitettséget. Emellett a sivatagi technológiák piaca világszerte évi 15%-kal bővül, a globális forgalom pedig idén eléri a 4,2 milliárd dollárt. Az Abu-Dzabiban székelő tanácsadó cégekhez már nemcsak a szomszédos régiókból, hanem a felmelegedés és az aszályok által egyre inkább sújtott Olaszországból, Spanyolországból, Portugáliából és Argentínából is érkeznek megkeresések.
A mezőgazdaság alacsony haszonkulcsa miatt a sivatagi termesztésnek a sokkal jobb adottságú régiókból származó, olcsóbb importtal kell versenyeznie. A nagyüzemi gazdaságokat működtető vállalatok ezért elzárkóznak a termelési költségeket növelő újításoktól. Ennek hatására több agrártechnológiai cég is profilt váltott, így például a homokos talaj vízmegtartását nanotechnológiával segítő Saudi Desert Control bevételeinek több mint fele már a tájépítészetből származik. Egy másik helyi vállalat, amely a növények gyökerei által kibocsátott kémiai jelek alapján vezérli a föld alatti csepegtetőrendszereket, a mezőgazdaság helyett egyre inkább a golfpályák megrendeléseiből él.
A nehézségek ellenére a kutatóközpont most egy hosszú távú, genetikai alapú megközelítésben látja a megoldást. Az intézet területén új laboratóriumot épít a világ vezető vetőmagnemesítője, a Limagrain Vegetable Seeds, amelyben Abu-Dzabi állami vagyonalapja júniusban szerzett 35%-os részesedést. A kutatók a növényi sejtek DNS-ének módosításával olyan tulajdonságokat igyekeznek majd izolálni, amelyek révén a haszonnövények ellenállóvá válnak a szélsőséges hőséggel, a szárazsággal és a sós vízzel szemben.
Shamal Mohammed szerint a folyamat akár 10 évig is eltarthat, de már egyetlen sikeresen piacra dobott új fajta kifejlesztése is visszahozná a teljes befektetést.