Vége a megszokásoknak: lejárt a hétköznapi módszerek ideje a földeken

agrarszektor.hu • 2026. november 18. 14:29

A 2026-os év ismét komoly kihívások elé állította a hazai napraforgó termesztőket.

A 2026-os év ismét komoly kihívások elé állította a hazai napraforgó termesztőket: az extrém csapadékhiány és aszály, valamint a csapadék egyenetlen eloszlása jelentősen visszavetette az országos termésátlagot. A kedvezőtlen körülmények ellenére a növény több térségben bizonyította alkalmazkodóképességét, és megfelelő termesztéstechnológia alkalmazásával továbbra is jövedelmező kultúrának bizonyult. A következő években azonban még nagyobb jelentősége lesz a termőhelyhez igazított hibridválasztásnak, a vízmegőrző agrotechnikának, a növényvédelemnek és a biológiai megoldásoknak, hangzott el a Syngenta Balatonalmádiban megrendezett napraforgó szakmai napján.

A 2026-os szezonban az országos napraforgó-termésátlag 1,6 tonna/hektár körül alakult, amely jelentősen elmarad a korábbi években megszokott, mintegy 3 t /ha szinttől. A kedvezőbb csapadékellátottságú területeken, megfelelő agrotechnika mellett 3-4 tonnás, egyes gazdaságokban pedig akár 4 tonna/hektár feletti eredmények is születtek. A terméseredményekben jelentős különbségek alakultak ki akár egymással szomszédos területek esetében is, amelyeket elsősorban a helyi csapadékviszonyok, a talajadottságok és a termesztéstechnológia minősége határozott meg. A szélsőséges időjárás az Alföldet sújtotta leginkább. Az elvetett hibridek tekintetében bizonyos területeken a korai, máshol a kései hibridek teljesítettek eredményesebben - írja közleményében a Syngenta.

Kevesebb víz, magasabb hőmérséklet – új kihívások a jövedelmezőségben

Az idei év is megerősítette, hogy nem lehet megszokásból gazdálkodni. A hazánkban kialakult időjárási szélsőségek miatt kiemelkedővé vált a vízmegőrzés, amely a tábla adottságaihoz igazított talajműveléssel érhető el. Ehhez kapcsolódva a teljes agrotechnikát is fokozottan indokolt kompletten, összefüggéseiben kialakítani

- fogalmazott Szeleczki Attila, a Syngenta fejlesztőmérnöke. Mint kiemelte: a napraforgó mélyre hatoló gyökérzetének köszönhetően továbbra is az egyik legjobb alkalmazkodóképességű szántóföldi kultúra, azonban a tartós vízhiány és a 35 fok körüli vagy azt meghaladó hőmérséklet már a termésképzést is korlátozhatja. A virágzás előtti aszály kisebb tányérméretet és kevesebb kaszatot eredményezhet, míg a kaszatfejlődés időszakában jelentkező stressz a termés mennyiségét csökkentheti. A jövedelmezőség megőrzéséhez ezért a termőhely adottságaihoz illeszkedő hibridválasztás mellett a víztakarékos talajművelés, a növénymaradványok felszínen tartása, a megfelelő sortávolság és tőszám, valamint a reális terméspotenciálhoz igazított tápanyag-utánpótlás is elengedhetetlen.

A növényvédelemben is egyre fontosabb a tudatosság

Az aszály és a hőség nemcsak a növények fejlődését, hanem a növényvédelmi technológia eredményességét is befolyásolja. A vízhiány a megkésett gyomirtás mellett a gomba- és rovarölőszeres kezelések hatékonyságát is ronthatja, hiszen a legyengült állományok ellenálló képessége gyengébb, ezért a kisebb károsító nyomás is jelentős kárt okozhat, ismertette Benkő András, a Syngenta szakértője. Ilyenkor különösen nagy hangsúlyt kell fektetni a kijuttatás technológiájára is, hogy a szer valóban eljusson a hatáshelyre. A stressznek kitett, lassabban fejlődő napraforgó állományok nehezebben viselik a gyomkonkurenciát, miközben a kedvezőtlen körülmények a növényvédő szerek kijuttatásának és hatásának eredményességét is ronthatják.

Benkő András szerint különösen fontos a korai, tudatos gyomirtás, hiszen a gyomnövények a kultúrnövénnyel ugyanazért a korlátozott vízkészletért versenyeznek. További komoly kihívást jelent a gyomirtási rezisztencia kialakulása, amelynek megelőzéséhez az eltérő hatásmechanizmusok váltogatására, az engedélyezett dózisok betartására és az integrált gyomszabályozásra van szükség. A hosszú távon fenntartható növényvédelem alapja a táblák gyomtörténetének ismerete, a vetésforgó tudatos tervezése, a rendszeres állománymegfigyelés és az időben, precízen elvégzett kezelés.

A szemnek láthatatlan folyamatok is meghatározzák a terméspotenciált

A sikeres napraforgó-termesztésben a látható növényi fejlődés mellett számos, szabad szemmel nem érzékelhető élettani folyamat is meghatározó. A talajélet, a mikroorganizmusokkal, különösen a mikorrhizagombákkal kialakított kapcsolat, valamint a megfelelő víz- és tápanyaghasznosítás már a fejlődés korai szakaszában befolyásolja a növény későbbi teljesítményét. A környezeti stresszekre adott biokémiai válaszok gyakran napokkal megelőzik a látható tüneteket, ezért fontos a növények preventív felkészítése.

Dr. Nagy Viktor, a Syngenta biológiai termékmenedzsere kiemelte: a harmonikus tápanyagellátás és a megfelelően alkalmazott biostimulátorok támogathatják a növények saját stresszvédelmi mechanizmusait, az antioxidáns folyamatokat és a tápanyag-hasznosítást. A készítmények kiválasztásánál és alkalmazásánál azonban figyelembe kell venni az adott termőhely adottságait, a várható stresszhatásokat és a növény fejlődési szakaszát is. A cél nem csupán a már kialakult stressztünetek kezelése, hanem a növények előzetes felkészítése a környezeti kihívásokra.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
szántóföld, növénytermesztés, aszály, napraforgó, syngenta, növényvédelem, időjárás, talajművelés, termésátlag, gyomirtás, hőmérséklet, napraforgótermesztés, vízmegőrzés,