Sokan termesztenek az erkélyen zöldségeket, de rosszul csinálják: itt hibáznak

agrarszektor.hu - 2022. május 22., 6:00
Nem mindenkinek van otthon kertje, de szerencsére nem kell lemondania a zöldségtermesztés örömeiről azoknak sem, akik mindössze egy kis balkonnal vagy terasszal rendelkeznek. Ahhoz azonban, hogy sikeres legyen a projekt, érdemes jó néhány dologra odafigyelni, kezdve azzal, hogy mely növények valók erkélyre, milyenek az otthonunk körülményei, illetve az sem mindegy, hogy milyen talajt és cserepet használunk. Most megmutatjuk, melyek a legfontosabb "szabályok", amiket érdemes betartani, ha balkonkertészkedésre adjuk a fejünket.

Nem kell lemondanod a saját kertről akkor sem, ha csak egy kis erkélyed, teraszod van, zöldséget ugyanis szinte bárhol lehet termeszteni. Mindössze néhány egyszerű szabályt kell betartanod, és pár apróságra kell odafigyelned ahhoz, hogy garantáltan sok termésed legyen akár egy balkonon is - írja a balconygardenweb.com

Zöldségek a balkonra: ezeket válaszd!

Olyan zöldségeket érdemes a balkonra ültetni, amelyek nem igényelnek sok helyet. Ilyenek például a paradicsom és a paprika, de babot, uborkát és borsót is termeszthetünk, hiszen ez utóbbiakat támrendszer mellett fel is tudjuk futtatni, így csak minimális helyre lesz szükségük. Ha van néhány közepes, vagy nagyobb méretű cserepünk, akkor azokba ültessünk cukkinit, padlizsánt, vagy akár dinnyét is. 

Milyen növények kerülhetnek még a teraszra?

Cserepekben termeszthetsz salátát, spenótot, rukkolát, mángoldot, de ültethetsz gyökérzöldségeket is, mint például a retek, a cékla, a sárgarépa vagy a burgonya. Érdemes kevésbé helyigényes zöldségeket is ültetni, ilyen a zöldhagyma és a fokhagyma is, de ne feledkezzünk meg a különböző fűszernövényekről sem. Termeszhetünk petrezselymet, metélőhagymát, mentát, koriandert, rozmaringot vagy akár bazsalikomot is. Ajánlott tehát kombinálni a különböző növényeket, hiszen így nemcsak fokozzák egymás ízét, de sokszor a növekedésben is támogatják egymást. 

Zöldségtermesztés az erkélyen - Így csináld lépésről lépésre

1. Elhelyezkedés

A balkonkertészkedés során az egyik legfontosabb tényező az, hogy milyen fekvésű a teraszunk, hiszen ez határozza meg azt, hogy milyen növényeket ültethetünk. Fontos, hogy elegendő napfény érje az erkélyünket, ezáltal pedig a növényeinket is, ha déli vagy nyugati fekvésű, akkor szinte egész nap odasüt a nap, így bármit termeszthetünk, ugyanakkor a keleti fekvésű erkély reggelente kap fényt, így ide inkább fűszernövényeket és gyökérzöldségeket tegyünk. Az északi fekvésű teraszok jellemzően árnyékosak, ám itt is tudunk zöldségeket termeszteni, a petrezselyem, a borsó, a koriander és a zöldhagyma például nagyon jól érzik magukat ilyen körülmények között is. 

2. A megfelelő cserép

Cserépvásárlás előtt mindig gondoljuk át, hogy dísznövényeket vagy fogyasztásra célra szánt növényeket szeretnénk ültetni. Ha szaporítani szeretnénk, vagy egyszerre többet ültetünk egy növényből, esetleg magot vetünk, akkor válasszunk nagyobb konténekeret, illetve szaporítótálcákat. Figyelj arra, hogy a cserép mérete megegyezzen a növény aktuális méretével, tehát kövesse a növekedésének ütemét, valamint vedd számításba az adott faj/fajta termesztési/gondozási igényeit is. Nagyobb méretű cserepekbe ültess paradicsomot, paprikát, padlizsát, vagy borsót, de akár a bab is kerülhet beléjük. Érdemes elgondolkodni a vertiális, tehát függőleges zöldségtermesztésen is, ha balkonkertészkedésről van szó, így ugyanis rengeteg helyet spórolhatunk, mégis bőséges kiskertre tehetünk szert az erkélyen is. 

3. Az ideális talaj

A cserépben termesztett zöldségek laza, jó vízelvezetésű, és tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Emellett érdemes gondoskodni a megfelelő mennyiségű műtrágyáról, komposztról, és ha lehetőségünk van rá, állati trágyáról. Ha tudunk, végezzünk talajvizsgálatot otthon, így megállapíthatjuk a termőföldünk pH-értékét, a zöldségek általában ugyanis az enyhén savas, semleges talajokat szeretik (6-7 pH). Ha a te talajod nem ilyen, akkor módosítsd még ültetés előtt a megfelelő pH-júra. 

4. A palánták előkészítése

Ha mi magunk neveljük a palántákat is, akkor a magvakat először vetőtálcákba vessük, és csak az első két levél megjelenése után ültessük át őket rendes cserépbe. Arra figyeljünk, hogy a tökfélék nem szeretik az átültetést, ezért őket érdemes rögtön a végleges helyükre vetni. Minden esetben olvassuk el a tasakokon található utasítást, és ez alapján vessük el a magokat a földbe. Természetesen ha valaki nem szeretne a vetőmagokkal "szórakozni", akkor érdemes rögtön palántákat vásárolni kertészetekben vagy faiskolákban. Ilyenkor az a legfontosabb, hogy olyan növényeket válasszunk, amelyek egészségesek és nincs rajtuk kártevő.

5. Az ültetés

Az ültetést inkább a felhősebb, kevésbé napsütéses napokra időzítsük, ezzel ugyanis segíthetjük a fiatal palánták megerősödését. Ha mégis napsütéses napot választunk, akkor inkább a késő délutáni, esti órákban végezzük el a manővert. Mindig alaposan öntözzük meg a palántát mielőtt a végső helyére tesszük, hogy elkerüljük a gyökerek körüli talaj leszakadását, és ezáltal akár a gyökerek sérülését. Figyeljünk arra, hogy mindig megfelelő mélyre ültessük a palántákat, hiszen így erősítjük a növényt, ugyanakkor kerüljük a túl mélyre történő ültést is. A paradicsom például mélyebbre is tehető, míg a saláta és a zeller nem. 

Így gondozd az erkélyen a zöldségeket:

  • Nagyon fontos, hogy mindig figyelj oda a növények megfelelő öntözésére, hiszen ez fajtól/fajtától függően is változhat.
  • Ha lehet, inkább kora reggel locsoljuk meg a növényeket, így ugyanis kisebb az esély arra, hogy valamilyen gombás betegséget elkapnak, vagy a kártevők megtámadják őket. 
  • Amikor a zöldségek már megszokták a helyüket, onnantól csak öntözésre, trágyázásra, illetve az elhalt vagy sérült levelek eltávolítására kell odafigyelnünk. 
  • Általában 2-4 hetente adjunk műtrágyát, vagy komposztot, esetleg állati trágyát a növényeinknek, hogy mindig elegendő tápanyag álljon a rendelkezésükre.
  • Ültessünk olyan növényeket is, amelyek segítenek elűzni és távol tartani a kártevőket a kis kertünktől. Ha mégis beütne a baj, először inkább biológiai növényvédőkkel, esetleg házi készítésű rovarirtókkal próbálkozzunk, és csak végső esetben nyúljunk a hagyományos, kémiai szerekhez. 


A weboldalon cookie-kat használunk.

Cookie tájékoztató    |    Értem