Megszólalt FruitVeB: az árrésstop rendszert haladéktalanul ki kell vezetni

Az árréstop rendszer 2025. év végén került bevezetésre a főbb zöldségek és gyümölcsök (alma, körte, szilva, csemegeszőlő, vöröshagyma, paradicsom, zöldpaprika, fejeskáposzta) esetében is. Közel egy év tapasztalat után is az a határozott véleményünk, hogy ez a mechanizmus semmilyen hatással nem volt a fogyasztói árak és az infláció alakítására, ugyanakkor a zöldség-gyümölcs ágazat szereplőinek súlyos gazdasági károkat okozott a piaci verseny lebontásával, illetve kedvezőtlen befolyásolásával. Az előző kormány Nemzetgazdasági Minisztériumának rendkívül elhibázott lépéseként bevezetett intézkedés az utolsó szögeket veri az ágazat koporsójába leginkább azzal, hogy drasztikus gyorsasággal erősíti az import áru térnyerését, ami lassan végzetesen kiszorítja a magyar zöldségeket és gyümölcsöket a boltok polcairól - írja a FruitVeb.

Az EU-ban legdrágább EPR-rendszer, az Európa-rekorder (27%-os) ÁFA-kulcs, valamint a 4,5%-os extraprofit adó sorában az árrésstop is olyan kormányzati intézkedés volt, mely a tisztességes magyar gazdákat és más ágazati szereplőket hozta – és sajnos hozza jelenleg is – versenyhátrányba. Az európai szinten nyomott árakkal, valamint a drámai fagy- és aszálykárokkal sújtott termelőinknek az életben maradásért kell küzdeniük, amit csak tovább nehezítenek az árréstop-rendszer negatív hatásai.

A FruitVeB álláspontja a tavaly év végi bevezetésekor is az volt, illetve jelenleg is az, hogy az árrésstop (vagy akár az árstop) a piacba történő állami beavatkozások egyik legdurvább formája, ami a piacgazdaság törvényszerűségeivel mélyen ellentétes. A piacgazdaság alapvető működési elve az, hogy az árak a piaci szereplők közötti alku és a kereslet-kínálat viszonya alapján alakulnak ki. Minden olyan intézkedés, amellyel az állam közvetlenül vagy közvetetten beavatkozik az árképzésbe, súlyos piaci torzulásokat okoz, hosszabb távon pedig helyrehozhatatlan károkat eredményez.

Mindezek miatt ágazati-gazdasági szempontból az árrésstop haladéktalan kivezetését tartjuk szükségesnek! A FruitVeB érvei, illetve indokai a következők:

• Az intézkedés deklarált célja a bevezetéskor az volt, hogy mérsékelje a fogyasztói árakat és csökkentse az inflációs nyomást. Mára az infláció emelkedése megállt, sőt minimális szintre süllyedt, illetve számos élelmiszer esetében sokkal inkább deflációs környezet alakult ki. Ebből eredően egyrészt nincs gazdasági indoka az árrésstop fenntartásának, másrészt a jelenlegi gazdasági környezet soha nem volt olyan alkalmas a kivezetésére, mint most.
• Megítélésünk, illetve más mértékadó vélemények szerint egyébként az árréstop rendszer eleve nem játszott szerepet az infláció csökkentésében. A zöldségek és gyümölcsök árának európai zuhanása nem erre vezethető vissza. Azért sem változtat az árrésstop rendszere az infláció lefutásán, mert amennyiben a kiskereskedelem egyes termékeket veszteséggel kénytelen értékesíteni, úgy ezt a veszteséget más – nem árrésstopos – termékek árának emelésével fogja kompenzálni. Vagyis az adott termékkör átlagos árszínvonala nem változik.
• A termékek árának vagy árrésének szigorú korlátozása alapvetően egy olyan eszköz, amelyről mind az MNB, mind pedig a GVH megállapította, hogy alkalmatlan az élelmiszerinfláció fenntartható kezelésére, továbbá hasonló intézkedések már korábban több európai uniós fellebbviteli döntés során „elvéreztek”.
• Tapasztalataink szerint az árrésstopos termékek esetében a kiskereskedelmi láncok abban voltak érdekeltek, hogy érdemi profit hiányában (mivel a legfeljebb 10% árrés nem biztosít teret nyereség képzésére) az olcsó termékek felé forduljanak. Ez fokozta az olcsó és adott esetben gyengébb minőségű – nagyon gyakran import eredetű – áru irányába történő elfordulást a jó minőségű és/vagy hazai termékekkel szemben, ami nehéz helyzetbe hozta a kiváló minőségű magyar árut előállító termelőket.
• A forint (HUF/EUR árfolyam) április óta bekövetkezett 10-15%-os erősödése automatikusan ennyivel olcsóbbá tette az importot, ezáltal egyébként is növelte a hazai áruval szembeni versenyképességét, ami már-már behozhatatlan hátrányt jelent a hazai termékeknek. Ebből eredően hatványozott kárt okoz minden olyan intézkedés, mely még tovább az import felé tereli a belföldi vevők érdekeit.Megítélésünk szerint semmilyen kormányzati intézkedésnek nem lehet célja vagy következménye az import áru versenyképességének növelése a hazai termékekkel szemben!
• A zöldségek és gyümölcsök európai termelői árszintje eleve nagyon alacsony, nagyon sok termékünknél a nyereségesség fordulópontja közelében vagy az alatt van. Az árrésstop további nyomást jelent a termelői árak alacsony szinten tartásában, ami a hazai termelők veszteségeit fokozza, jóllehet már az eleve kialakult európai termelői árszint sem kedvező.
• A zöldségek és gyümölcsök fogyasztása visszaesett az elmúlt években, így a fejlődést is fékező keresletcsökkenés eleve kordában tartja az árakat.
• Az árrésstop a termelési szerkezet torzulásához vezetett. A mesterségesen alacsonyabb árszinten tartott árrésstopos termékek irányába terelte a fogyasztást a nem árrésstopos termékekkel szemben, mely utóbbiak ára magasabb, különös tekintettel arra, hogy a kiskereskedelem e termékekre próbálja terhelni az árrésstopos termékek kieső nyereségét is. Ez a mechanizmus azonban – a visszaeső kereslet miatt – tönkreteszi a nem árrésstopos termékek termelőit. E folyamat az ágazatunkban jól látszik: pl. a nem árrésstoppos színes paprikák irányából elterelődött a kereslet az árrésstoppos zöld paprika irányába azáltal, hogy a színes paprikák fogyasztói árai indokolatlanul megemelkedtek, miután ezeken a termékeken a magasabb árrésképzéssel próbálták a láncok enyhíteni veszteségüket.  Viszont ezzel erősen visszavetette – az egyébként éppen fejlődésnek indult – színespaprika-termelést.

Mindezen folyamatok tovább gyengítik a hazai termelők piaci pozícióját, növelik az importot és fokozzák az importfüggőséget, ami csökkenti – az utóbbi években egyébként is vészesen romló – hazai zöldség-gyümölcs önállátás érdemi javulásának esélyét. A folyamat eredményeképpen közel kerültünk kritikus ágazati méretünk elvesztéséhez: néhány éven belül totálisan kikerülhet a magyar zöldség-gyümölcs a kiskereskedelmi láncok polcairól, amivel elveszítjük belföldi piacaink mintegy 70%-át. A szabályozó környezet így éppen ellenkező irányba tereli a gazdaságot és a piacot, mint ami kívánatos és a Kormánytól elvárható lenne. Szakmaközi szervezetünk álláspontja, hogy ezt a káros örökséget mihamarabb fel kell számolni, az árrésstop rendszert haladéktalanul ki kell vezetni, mert fenntartásának semmilyen gazdasági magyarázata és a hazai ágazati szereplőkre nézve semmilyen pozitív hatása nincs, az inflációt fékező hatásáról szóló kommunikáció pedig minden közgazdasági alapot nélkülöz és a fogyasztókat félretájékoztatja.